Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
A Magyar Ház büszkesége - Munkácsy egyik vázlata Aki a táncokat tanítja: Zólyom Kati hamarosan belebuktak majd a (most 91 éves) mama kezdeményezésére nyitottak egy cukrászdát. Ez lett a siker. A fiú is nyugdíjas már - de azért dolgozik. Művészeti tökéletességű másolatokkal, sokszorosítással foglalkozik. Mint megjegyzi, a nők gyakorta jobban megállták a helyüket Argentínában, mint a férfiak. Demes Bélánénak például meghalt az építészmérnök férje. A miskolci úriasszony művirágkészítésbe kezdett, amit művészi fokra fejlesztett. Ma tucatnyi alkalmazottja van, és a gyerekei mind egyetemet végeztek. Az argentínai Magyar Hírlap tulajdonos-szerkesztője, Czanyó Adorján viszont nem került messze tanult mesterségétől. 1973 óta „csinálja” az újságot, addig nyomdája volt. Mint meséli, a kolónia fénykora 1953— 54-re esett. Ebben az időben négy magyar újság is volt Argentínában, két színház, s minden hónapban bemutató. Olyan sztárokkal, mint Páger Antal, Vaszary Piri, Szeleczky Zita, Eszenyi Olga. „Egyszerre négy-öt olyan csodálatos színész is játszott egy színházban, hogy az előadásnak Pesten se lehetett párja.” Azután: ahogy jöttek a gazdasági bajok, folytatódott az elvándorlás, az elöregedés. A magyar élet csendesedett. Czanyó „one man show”-t csinál - társa, követője sehol. Jórészt néhány, világcégnél dolgozó magyar hirdetéseinek köszönheti, hogy finanszírozni tudja az újságot. „Aki Argentínában magyar lapot csinál, az nem normális” - mondja, amire Theész rábólint, és hozzáteszi: „ő a prügelknabe”. Mert lehet, hogy a kolónia nem annyira fiatal, de viszály azért akad, és a boldogtalan lapszerkesztőt gyakorta súrolják ütések. Fájó ellentmondás Hasonló gondokkal küszködik Száraz István, aki 1964-től vezeti a magyar rádiót. 1950 januárjában érkezett Dél-Amerikába - a Weiss Manfréd gyárral ment Németországba. Argentínában köszörűsként kezdte a haditengerészetnél. Véletlen folytán lett rádiós. „Egy magyar zongorista járt nálam 1963-ban, Egyed Zoltán. Mindössze egy estét töltött nálam, és nem volt időm és lehetőségem, hogy közönséget toborozzak.” Eladta az autóját, és az így kapott 7 ezer pesóval folytatta a magyar műsort, amely az előd, László Andor néhány hónappal korábbi halála után szűnt meg. Száraz hitvallása: „Feladatom, hogy a magyar eredményeket világgá kürtöljem, hogy megmutassam a magyarság vívmányait és fenntartsam a haza iránti szeretetet... Kormányok jönnek, kormányok mennek, de a magyarság Isten segítségével örök marad. Ezért sem vittem soha politikát az adásokba, soha senkit nem bántottam. Amit most mégis néha kérek, az a türelem. Egy gyerek kihordása kilenc hónap, de a csecsemő születése után nem tud rögtön járni, beszélni. A magyar nép sok tragédiát átvészelt már. Most végre felszabadult a magyar géniusz, s ez az átmeneti nehézségekből kivezeti majd az országot.” Úgy legyen. De vajon meddig hallható még Buenos Airesben (vasárnaponként hajnali ötkor) a köszöntés: „Kedves hallgatóim, jó reggelt!”? Száraznak nemrég infarktusa volt. Az adó június végéig ki van fizetve. És utána? Lesz vajon folytatás? Különös és fájó az ellentmondás. Régen nem adták oda a gyerekeknek az itthonról kiküldött tankönyveket, mert úgy ítélték, hogy ezt tartalmi okok miatt nem tehetik. A mai könyvet adnák - ha jönne. De se könyv, se nyelvtanár, nincs segítség se a rádióhoz, se a laphoz. A Magyar Házban részt vettem a Hungária vacsoraestjén^ a „tökösök" hívtak meg. Ők pedig nem mások, mint a legrégebbi tagok, akik minden hónap első csütörtökjén ülnek össze, baráti beszélgetésre. Az Olivos városrészben lévő impozáns épülettömböt a tagok 20 éve, Zombory István elnöksége alatt építették, majd dr. Kesserű István orvosprofesszor 8 éves elnöksége alatt fejlesz- 25
