Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
gálták például azt is, hogy a közeli folyó milyen értelemben használható, valamint azt, milyen konstrukciót kell letenni az asztalra, hogy az a tőkét vonzza. Mindenki, aki ott a tőkével megjelenik, majd gondoskodik arról, hogy az működjön is. Itthon viszont egy olyan szabályozási rendszert is létre kell hozni, amely biztosítja a magyaroknak a jogokat ahhoz, hogy dolgozni tudjanak, hogy munkáskezekre legyen szükség. Sokan azért tiltakoznak nálunk a világkiállítás ellen, merthogy az az adózó polgár pénzéből készül. Erről szó sincs. Sehol a világon nem ebből épül, ellenkezőleg. Hiszen tudjuk, a tőke természete, hogy oda koncentrálódik, ahol hasznot remél és akár megduplázza magát, de legalábbis ahonnan nyereséggel távozhat. Még egyszer sem hallottam egy igazi, valóságos közgazdasági érvet a világkiállítás ellen, csak politikai szlogeneket. Meg a sírás-rívást, például, hogy Budapesten nincs parkolóhely, a közműhálózat elgyengült, hogy a Ferihegyi repülőtér a tizedét sem képes ellátni azoknak, akik ide kívánnak utazni. Hogy a Bécs-Budapest autópálya nincs kész, hogy az utakhoz, országutakhoz, fenntartásukhoz, építésükhöz, karbantartásukhoz sincs elég pénz. Új hídra is szükség van. Miből? A centralizált tőkéből kell mindezt megcsinálni, s nem az adózó állampolgár pénzéből.- Nem illúzió arra gondolni, hogy minden időben elkészülhet, felépülhet?- Nem. Egy ilyen országban, amely adósságokkal agyonterhelt, ahhoz, hogy át tudjunk állni egy másfajta tőkemozgásra, piacgazdálkodásra, bizonyos feltételeket biztosítanunk kell. Ezért csináljunk világkiállí-1 ö tást. Aki azt állítja, hogy en-A budapesti előzmények 19X6. április 25.- Helmut Zilk, Becs polgármestere budapesti látogatásán kezdeményezi: a két főváros rendezzen közös világkiállítást 1995-ben. 1987. szeptember 29-30.- Franz Vranitzky osztrák kancellár magyarországi tárgyalásain megerősíti a szándékot, hogy Bécs és Budapest együttesen pályázza meg az 1995. évi világkiállítás megrendezését. 1988. május 18.- Az osztrák és a magyar kormány benyújtja hivatalos expo-rendezési pályázatát a Párizsban székelő Kiállítások Nemzetközi Irodájához (BIE). 1989. március 23.- Az Országgyűlés tudomásul veszi a kormány tájékoztatóját az expo előkészületeiről. 1989. december 14,- Párizsban a BIE Bécsnek és Budapestnek ítéli az 1995. évi világkiállítás rendezési jogát. 1990. január 13.-Grazban megtartja alakuló ülését a világkiállítás osztrák-magyar kormányközi vegyes bizottsági). április 19.- A Németh-kormány utolsó ülésén határozatot hoz a világkiállítási pénzalap létesítéséről. 1990. május 23.- Antali József miniszterelnök bejelenti, hogy kormánya a világkiállítással kapcsolatban minimumtervezetet alakít ki. 1990. november 19-20.- Demszky Gábor, Budapest új főpolgármestere Bécsben kijelenti: célszerűbb lenne, ha Bécs egyedül rendezné meg a világkiállítást. 1990. december 6.- A Fővárosi Közgyűlés úgy határoz, hogy nem támogatja a világkiállítás megrendezését. 1990. december 12.- Párizsban Baráth Etele kormánybiztos és Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter benyújtja BIE-hez a világkiállítás feltételes bejegyzési kérelmét. 1991. április 18.- A kormány állást foglal a világkiállítás 1996. évi megrendezése mellett. 1991. május 9.- A Fővárosi Közgyűlés nem támogatja a világkiállítást sem 1995- ben, sem egy évvel később. 1991. május 14-16.- Bécsben népszavazást rendeznek a világkiállításról, ennek eredményeként Ausztria 17-én visszalép. 1991. május 18.- Antall József miniszterelnök bejelenti, hogy Budapest Bécs nélkül is megrendezi a világkiállítást, de csak 1996-ban. 1991. június 5.- Párizsban a BIE közgyűlése úgy dönt, hogy Budapest 1996-ban egyedül is megrendezheti a világkiállítást. 1991. október 10.- A Fővárosi Közgyűlés az expo ellen foglal állást. A kormány úgy nyilatkozik, hogy a főváros részvétele nélkül nem lát esélyt a világkiállítás megrendezésére. 1991. október 17.- A kormány várakozó álláspontra helyezkedik, mert a miniszterek véleménye szeriht a Fővárosi önkormányzat expót elutasító döntésé nem tükrözi az ország véleményét. 1991. október 21.- Palotás János, a VOSZ elnöke a Parlamentben bejelenti: aláírásokat gyűjtenek azért, hogy népszavazás döntsön a világkiállítás megrendezéséről. 1991. december 3.- Az Országgyűlés elfogadja az 1996- ban Budapesten rendezendő világkiállítási törvényt. 1991. december 4.- Demszky Gábor főpolgármester bejelenti: a főváros tudomásul veszi a képviselők döntését. 1991. december 5.- A Kiállítások Nemzetközi Irodája Párizsban megtárgyalja a magyar expo-kérelmet. S egy utolsó kiegészítés, ami a Magyar Nemzet című napilap fenti összeállításából hiányzik; 1992. február 27. A BIF'-ben döntés született: Budapest egyedül rendezheti meg a világkiállítást.
