Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
reg. Az a Jugoszláv Néphadsereg, amely eredetileg azzal a céllal és feladattal vonult fel, hogy ütközőzónát alkot majd a szembenálló felek között. A kórógyiak hittek is ebben az „elterelő hadműveletnek” beillő fogadkozásban mindaddig, amíg fel nem sorakoztak a falu határában a néphadsereg katonái és a szerb, úgynevezett szabadcsapatok: együtt. Amikor pedig kiröppentek a falu irányába az első gránátok, hiába kérték a hadsereg segítségét. Szentlászló - a három szlavóniai magyar falu közül a legnagyobb és legfejlettebb - viszont kérte a horvát gárdisták segítségét, valószínűleg több okból. A falut mindössze a vasút választja el a legközelebbi szerb településtől, Palacától. S a szomszédok, a korábbi jó ismerősök, a barátok egyszer csak elkezdtek lövöldözni egymásra. Szentlászlói Magyarországra menekültek mondták el a Balaton melletti Zánkán, hogy előbb az asszonyokat és a gyerekeket „menekítették” el. Nem tudták megokolni, hogy miért: hiszen nem bántotta őket az égvilágon senki. Aztán, egy bizonyos napon, a beutazó - ingázó - szerbek nem jelentek meg a munkahelyeiken, az ottaniak pedig hirtelen eltűntek a faluból. S mit tesz a „véletlen”: éppen aznap csapódtak be az első gránátok a faluba.- Nem megy a fejembe - panaszolta egy magyarul is kitűnően beszélő, szentlászlói horvát földműves -, hogy egy sem akadt közülük, aki szólt volna, hogy: te, öreg, holnap lőni fogják a falut. Csináljatok valamit! Mentsétek a még menthetőt! Az egyikkel együtt nőttünk föl: s az anyám főzött rá, amikor az anyja meghalt. Most meg ő lő bennünket... Szentlászlón horvátok is éltek. A szentlászlói magyarok az elmúlt tíz-húsz év alatt önként kezdték el feladni magyarságukat. A szülők kérésére megszüntették a magyar iskolát, és a helybéli magyar gyerekek horvát iskolába jártak. Úgy gondolták: így majd könnyebben tanulnak a középiskolában, az egyetemen - vagyis: könnyebben érvényesülnek az életben. Csakhogy: az anyanyelvűket is elfelejtették, de amazt a másikat sem tanulták meg tökéletesen. Ezért ma már egyfajta „makaróninyelven” beszélnek, amit csak ők értenek egymás között. Olyan siralmas helyzet állt elő, Halottak napja Újvidéken, 1991 hogy a nagyszülők már nem tudnak szót váltani unokáikkal, mert az öregek nem értenek horvátul, a gyerekek pedig nem tudnak magyarul. Szentlászlóra rengeteg akna hullott, a lakosság elmenekült, a templomot szétlőtték, és elébe terítették ki azokat a nyakas öregeket, akik nem voltak hajlandók elhagyni falujukat. Ott hevert a tetemük napokig temetetlenül. Kórógyon a templomtoronyban mindig őrködött egy fegyvertelen megfigyelő. Amikor megjelent a falu határában a hadsereg, az őr tornyostul „landolt” a szomszéd ház udvarán. Lelőtték. Ő volt az első áldozatok egyike. A csonka templom ma is áll. A falu az első tűzvonalban van, Szentlászló a kellős közepén. Hogy Harasztival mi van, hogy a faragott tornácos, talpas házai állnak-e még, magas tornyú református temploma a falu közepén megvan-e még, nem tudom. Vukovárt a Jugoszláv Néphadsereg és a szerb csapatok lőtték szét. Nem egy frontról hazatért tartalékos tanúsította: az volt a parancs: amikor megindul a támadás, elsőnek a templomot, meg a műemlékeket kell szétlőni. Minden műemléket és minden templomot, ami nem szerb! Nemcsak Vukovárnál, mindenütt! Nem nehéz kitalálni, miért. Baranyában például azóta megkezdték egy új, pravoszláv templom építését, azt bizonyítandó, hogy ez mindig is szerb föld volt. Baranyát - különben -, szinte harc. nélkül feladták a horvátok. Szerbiában, persze, ezt úgy tudják, hogy a hadsereg „felszabadította” a térséget. Az 1991. évi népszámlálási adatok szerint itt 19 310 horvát, 12 857 szerb, 9920 magyar és mintegy 12 ezer más (szlovén, albán, bosnyák stb.) nemzetiségű lakos élt. Az eszéki Igaz Március Csoport által összeállított Fehér Könyv szerint az 1991. szeptember-december közötti időszakban mintegy 30-35 ezren hagyták el ezt a vidéket: közöttük hétezer magyar. A menekültek között van a baranyai magyar értelmiség nyolcvan százaléka! A 125 magyar pedagógus közül - a csoport adatai szerint - 11 óvónő, 55 általános iskolai tanár, nyolc közép- J7
