Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN 18 Éppen húsz esztendeje jártam először Alsóörsön (Unterwart). Galambos Ferenc atya kalauzolásával úgynevezett nyelvjárásgyűjtö tanulmányi kiránduláson vettem részt, amelyet az ELTE nyelvészprofesszorai, Benkő Loránd és az őrvidéki születésű Imre Samu vezettek. Egy busznyi egyetemistát vittek magukkal, hogy megismerkedjünk - a történelmi Magyarország legnyugatibb csücskében - a „legkisebb kisebbséggel”. Akkor még létezett a fizikai-szellemi vasfüggöny, ezért bizonyos fokig érthető volt, hogy az Árpád-kori határőrfalvak (Őrisziget, Alsó- és Felsőőr, Felső- és Középpulya) Ausztriához csatolt lakói - miközben a legősibb magyar nyelvjárások egyikét beszélték - magukat magyarul beszélő osztráknak vallották. * Azóta sok víz lefolyt a Burgenlandot átszelő Pinka folyón, ezért kíváncsian kopogtattam az alsóőri plébánián: vajon miképpen él, gondolkodik a megváltozott politikai helyzetben a falu népe? Galambos atya - infarktusa után is - fáradhatatlanul szervezi a község kulturális életét. A reggeli gyermekmiséről - amelyet két nyelven tart - az újonnan épült elemi iskolába siet. A papi és tanítói munka mellett szerkeszti az Őrvidéki Magyarság című újságot, tanulmányokat publikál, párját ritkító néprajzi könyvtárát katalogizálja és Kazinczy Ferencet „megszégyenítő” levelezést folytat. Ottjártamkor százötven székely gyermek vendégül látását szervezte éppen, s a házfalnak támasztott díszletek egy általa rendezett színielőadás emlékét is felidézték:- Azt a népi játékot adták elő az alsóőri fiatalok, amelyet nagyszüleik hetven esztendeje már játszottak! A szépen berendezett Tájházban a falu múltjával ismerkedem: Mária Terézia adománylevele szerint 1764-ben kapott itt nemességet a Farkas, a Balikó és a Benkő család. Az első világháborús emlékművön (amelynek felirata bizony újrafestére szorul) és napjainkban is - a Seperek mellett - ezek a leggyakoribb családnevek Alsóőrön. * A helybéli parasztemberekkel folytatott beszélgetéseim arról a szomorú tényről győztek meg, hogy ma is tartja magát a „magyarul beszélő osztrák”-féle különös önmeghatározás. A vasfüggöny eltűnt, a helybéliek a közeli Szombathelyre járnak élelemért, benzinért és fogorvoshoz, ám furcsa identitástudatukon ez mit sem változtatott. Ennek Galambos Ferenc tanár úr a plébánia előtt A falu múltjának emlékeit őrző Tájház Seper János, Alsóőr új polgármestere, hivatalában Pinka-parti pillanatok Magyarul beszélő osztrákok?!
