Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
elszálltak egyik-másik vezető lakásába, udvarába. A munkásoknak pedig esetleg megengedték, hogy felpakolják az árut, felcipeljék azt a főnök lakásába. Hogy megijedtek a privatizációtól? Attól is, de főleg az áremelkedéstől, az égette úgy a talpukat. A privatizációra pedig most gyűjtik az erejüket. Miért nem szólnak, tiltakoznak ők, akik mindezt látták, látják? Ki akar az utcára kerülni, kuponpénz, betevő falat nélkül maradni eb-Tanulságos összegzést és összehasonlító grafikont közöl a Heti Világgazdaság című gazdasági, politikai hírmagazin a „bizonyos” csoportokben a keserves időben? Márpedig könynyen a gyár kapujában találhatják magukat, ha jár a szájuk, mert a főnöknek, mint mindig, most ebben a nagy demokráciában is igaza van. Ha valami isteni csoda folytán láthatatlan köntösben repülnénk területünk néhány iparvállalatába, elég furcsa dolgokat látnák, és akarva akaratlanul nagyot kiálthatnánk, hogy ne csak az égben, hanem az illetékes szerveknél is meghallják: „Vigyázat, tolvajok!” kai szemben táplált érzelmekről - Magyarországon, Lengyelországban, illetve Csehszlovákiában. A lengyelek, a csehek, a szlovákok és a magyarok kétharmada nehezen viseli az arabok, felük pedig a feketék és az ázsiaiak közelségét - derül ki a New York-i Freedom House és az American Jewish Committee támogatásával a politikai és társadalmi attitűdökről készült, a három országot összehasonlító kutatásból, amelyben a Medián közvélemény-kutató intézet is részt vett. A „más etnikumok” közül azonban mindhárom államban az évszázadok óta jelen lévő cigányok elutasítása a legáltalánosabb. A vizsgált szempontból a három ország tulajdonképpen négy: elég éles határvonal húzódik ugyanis a csehek és a szlovákok gondolkodásmódja között. A szlovákok az oroszoktól, utánuk a csehektől idegenkednek a leg-A fenti kérdést a Magyar Nemzet hasábjain Zolcsák István, az Erdélyi Világszövetség Brazíliában élő társelnöke közölte. A válasza - a többi között - így hangzik. Az Erdélyi Világszövetség széles körű közvélemény-kutatást végez rendszeresen. A legutóbbi felmérésünk szerint a nyugati magyarság 99,2 százaléka úgy véli, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan, egymás iránt kölcsönös felelősséggel tartozik. Ebből következik, hogy ha az erdélyi és moldvai magyarság is magyarnak érzi magát, akkor számoljon 15 (vagy 17) millió magyar és a magyar kevésbé, a többi csoporttal szemben sokkalta „távolságtartóbbak”: Szlovákiában minden harmadik ember fogadná nemtetszéssel, ha zsidó költözne a szomszédjába. Mindent egybevetve, a négy nemzet közül a magyarok a legtoleránsabbak. A hat felsorolt etnikumból egy átlagos magyar 2,9-et, egy cseh 3.1- et, egy lengyel 3.2- őt és egy szlovák 3,5-öt tolerál nehezen. Mindhárom országban kimutatható, hogy sokan más etnikumhoz tartozókat - elsősorban a cigányokat - tesznek felelőssé a gazdasági nehézségekért. Ellenszenvüket főleg a magyarok, a csehek, és a szlovákok magyarázzák a cigányok viselkedésével. Az antiszemitizmus Lengyelországban a legelterjedtebb, ott, ahol már alig élnek zsidók. kormány felelősségteljes támogatásával. Ne féljen, mert lám, sem a horvátok, sem a szlovének nem féltek. S ha a romániai magyar vezetők mégis félnek, ismerjék be nyilvánosan: meg vannak félemlítve. A kormánynak pedig tudnia kell - ugyancsak felmérésünk -, hogy a magyar közvélemény 95,7 százaléka nem hisz abban, miszerint a nemzetközi nyilvánosság kizárásával folytatott magyar diplomáciai erőfeszítések biztosíthatják a román-magyar megbékélést és a két nép barátságát. És azt is, hogy a magyarság 94,5 százaléka nem tartja a nemzet érdekeivel összeegyeztethetőnek egyes magyar politikusok nyilatkozatait a határok sérthetetlenségéről. (Miközben Románia, immár nyíltan, keleti és nyugati határainak kitágítását tervezi.) És még egyet: tekintettel a Trianont követő tapasztalatokra, a magyar közvélemény 96,4 százaléka azon a véleményen van, hogy a jelenlegi román államkeretek között a romániai magyarság megmaradása nincs biztosítva. A magyar kormánynak nem Románia határait kell garantálnia, hanem a magyar nép szétválasztását és megalázását jelentő határok lebontására kell garanciákat teremtenie. Követelnie kell a trianoni szerződés óta ellenünk elkövetett bűnök jóvátételét. A Románia által elüldözött magyarok, németek, zsidók visszatelepedési és jóvátételi jogát, az Erdélybe betelepített románok viszszatelepítését és a csángó magyarság Erdélybe való telepítését, ha nem tesz így, az erdélyi magyarság - minden csángók, németek és zsidók sorsára jut. Vagy beolvad és megalázott lesz saját hazájában; vagy Magyarországra menekül, internálótáborban pusztul el - vagy a szárazajtai gyakorlat szerint lefejezik, karóba húzzák. A magyar nép érthetetlenül és megütközéssel látja azokat a szánalmas próbálkozásokat, amelyekkel az RMDSZ vezetősége hagyja az erdélyi magyarság nyakára tenni a kötelet, lealázónak, logikaellenes merényletnek tartja Románia határainak biztosítását az ukrán-román viszályok esetére. A megkérdezettek Kónv százalékából vált ki ellenséges érzelmeket az alábbi csoportok viselkedése? Cigányok Románok Oroszok Zsidók Németek Nem örülne, ha a szomszédságában laknának ... Cigányok Arabok Feketék Ázsiaiak Oroszok Zsidók Keleti színvallás T
