Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
zaftos marhahús fő, sáfránnyal és kakukkfűvel, zamatos leveszöldség, gombák és egy békebeli forró velőscsont társaságában. Fokhagymás pirítóskenyérrel tálaljuk.”), hogy aztán példás önfegyelemről tanúbizonyságot téve tudjon nemet mondani. Amíg a levesek érkeznek, némi vita támad; az ételsorban Krúdy nevével fémjelzett ételek valóban az ő szája íze szerint valók-e, vagy esetenként csak a hangulatuk „krúdys”? A legilletékesebb bevallja, hogy ő bizony mindenre áldását adja, minek is venné el az utókor kedvét. Végül is az a fontos; hogy mit írt. Szántó „zárszava” csak első hallgatásban tűnik illúziórombolónak: „Ha belegondolunk, Újházy Ede egy idő után rá sem tudott nézni a tyúkhúslevesre.” * A főétkek kiválasztásánál megint csak a társaság egyetlen hölgytagja a legvisszafogottabb: borjúbécsi krumplipürével, hozzá óbudai kofasaláta, sokféle zöldségből, rokforttal a tetején. Bezzeg mi férfiak, dőzsölünk. Egy Szindbád margitszigeti étke („Krúdy úr kedves hősének kedves étele e fűszeres csibemájjal töltött sertésfiié, császárszalonnába göngyölve és sütve - tálaláskor tejszínes paprikás gombamártással öntözve, rántott vereshagyma-karikákkal és zöldmetélttel tálalva”) és egy Pest-Buda Sashegyi Ökörháta. Az egykori Szent Gellért-hegy lábánál, a Tabánban született az őse e nevezetes ökörhátának - pesti aranyifjak és orfeumi színésznők örömére. A jámbor és tiszteletre méltó ökrök rosztbífjeiből kikanyarított szeleteket mustárral és fenyőmaggal pácolták, miként mi is így tesszük. Császárszalonnakockákkal, csiperkegombával és kaprival, fehérborral jóizű ragut készítünk, melyet a frissen kisütött hátszínszeletekre borítjuk. Vajas burgonyapüré és ecetes lilahagyma a legméltóbb körete. Egy Krúdy bélszíntokány vörösboros-gombás mártásban és egy Levente mester töltött bélszínlabdája „rendel”. Szent István Visontai Tramini, ásványvíz és Gösser csapolt világos sör érkezik majdan melléjük. Addig azonban egy Krúdy Gyula és leánya, Zsuzsa a húszas években készült felvételen kollektív előzetes üdvözlet Bélának, a séfnek, aki Szántó András szerint szenzációs tehetség, nagy valószínűséggel nemcsak Közép-Kelet-Európábán főzi a legjobban a pörköltet és a pacalt. Ez még abban az esetben is szép teljesítmény volna, ha nem utálná az összes pörköltfélét, bele nem kóstolna a világ minden kincséért. Egyszerűen megszagolja a fövő étel illatát, s tudja, hogy épp egy kevéske só vagy bors hiányzik. Aktuális a kérdés, hogy Krúdy Gyula, akinek törzsvendég voltát emléktábla jelzi a szomszédos terem falán, tudott-e egyáltalán főzni. Leánya így beszél erről:- Gyakorlatilag nemigen főzött, de pontosan tudta, hogyan kell elkészíteni egy ételt. Olyannyira, hogy egy alkalommal a baráti társaság azon szórakozott, miként készül a jó húsleves. Mindenki elmondta a maga receptjét, ő pedig hallgatta türelmesen, mert nagyon jól tudott hallgatni, jobban, mint beszélni. Inkább az érdekelte, hogy mások mit mondanak. Csak ha valaki kihagyott egy-egy lényeges dolgot, olyankor szólalt meg: valami hibádzik még. S addig nem nyugodott, míg ki nem nyögték, mit felejtettek ki a jó húslevesből. Ami nálunk főétel volt. Egyébként „Egyszer volt eledelek emlékei” címmel papírra vetettem apuval kapcsolatos kulináris élményeimet, holnap postázom a kéziratot. Ezt csak azért említem, hogy ne ismételjük fölöslegesen önmagunkat. (Két nap múlva meg is érkezik Krúdy Zsuzsától a levél, majd harmadnap a következő, amelyben kéri, hogy az előzőt tépjem szét, mert ez az igazi. Ma még nem járt itt a postás, de tegnap expressz küldeményt hozott, abban voltak az „igazira” vonatkozó javítások. A békebeli ízek titkai
