Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

HAZAI KÖRKÉP Tőzsdevilág Magyarországon 6 Tőzsde - a szó és a fogalom Magyarországon negyven évre kivonult a köztudatból. Illetve nem vonult ki, csak konkrét jelentése helyett olyan képzettársításokban szerepelt, mint a tőzsdespekuláció, -krach és -válság, azaz: egyesítette magában a vélt kizsákmányolás gazdasági rendszerének minden ráruházott hibáját és bűnét. A gazdasági rendszerváltással együtt néhány éve folyik Magyarországon az ennek megfelelő gazdasági intéz­ményrendszer ki-, illetve új­jáépítése. A tőzsde az egyik legfontosabb ilyen régi-új intézménye a kissé elavult műszóval kapitalizmusnak nevezett gazdasági rend­szernek. A Marx által kidolgozott politikai gazdaságtan alap­vetően negatív megközelíté­se a tőzsdével szemben nem volt teljesen megalapozat­lan. Nem tévedett abban, hogy a piacgazdaság egyik legfontosabb központi kép­ződményéről van szó, sem abban, hogy az említett gaz­dasági rendszer sok hibája szembetűnően megjelenik benne. Nem ismerte fel azonban, hogy a tőzsde el­engedhetetlen tartozéka a kor működő gazdaságának, sem azt, hogy normális esetben jóval több előnye van, mint hátránya. Az el­­engedhetetlenséget jól pél­dázza az a tény, hogy ami­kor például Magyarorszá­gon volt forgalomképes ér­tékpapír, de a hivatalos tőzsde valamilyen okból eredően nem működött, mindig létrejött egy kvázi tőzsde, ahol adtak-vettek papírokat. A tőzsdék története Euró­pában több száz évre nyúlik vissza. Magyarországon a tradíció szerényebb, de itt is a múlt század közepétől író­dik a tőzsdetörténelem. A reformkor teremtette meg az új intézmény létrehozá­sának jogi és gazdasági fel­tételeit. Az árutőzsde alap­jául szolgáló nagymértékű terménykereskedelem rég­óta létezett hazánkban, de a modern központositott piac érdekes módon csak az ér­téktőzsdével együtt jött lét­re. (A másik magyar jelleg­zetesség maga a kifejezés: a világ nagy részén elterjedt, a németalföldi van der Burse családnévből eredő börze helyett a nyelvújítás leleménye a kereskedő je­lentésű tozser szóból alko­tott tőzsde.) Értékpapírpiacnak azon­ban csak akkor van értelme, ha értékpapír is van, és erre a reformkori jogalkotás te­remtett lehetőséget. A Bu­dapesti Áru- és Értéktőzsde végül 1864. január 18-án nyíl meg, a kiegyezést meg­előző politikai harcok köze­pette. Az intézmény felépí­tése megfelelt a modern vi­lág követelményeinek, a tel­jes függetlenséget a válasz­tott tőzsdebíróság biztosí­totta, amelynek döntése el­len érdemben nem lehetett állami bírósághoz felleb­bezni. A tőzsde működését az 1948-as bezárásig ezek a keretek határozták meg. Hullámhegyek és hullámvölgyek Az alapítástól az első nemzetközi tőzsdeválságig (1873) töretlenül fejlődött a magyar tőzsde. Az ezt köve­tő pangásnak a múlt száza­di kilencvenes évek elején rövid fellendülés vetett vé­get, amelyet újabb nemzet­közi krach szakított meg. Az új - a huszadik - század elején a fellendülés az első világháború kitöréséig tar­tott, amikor bezárták a hi­vatalos tőzsdét; csak félhi­vatalos, tőzsdén kívüli for­galomban forogtak a papí­rok. A Tanácsköztársaság bu­kása után 1919. október 20- án nyílt meg újra a tőzsde, és az inflációs konjunktú­ra idején forgalma megsok­szorozódott. Az 1924-es év­beli stabilizáció következté­ben a forgalom visszaesett ugyan, de az árfolyamok emelkedő tendenciája egé­szen a húszas évek második feléig tartott. Az 1929-es nemzetközi tőzsdekrach Magyarorszá­gon is megbénította a gaz­dasági életet, a tőzsdét is bezárták egy időre, csak 1932-ben nyitott ki újra. A harmincas évek közepén meginduló fellendülés, a háborús készülődés, majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom