Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
1 a magyar had viszonylag kicsi (kb. 5000 fő) létszámát, ez valószínűtlen.] 900-ban először a Dunától északra eső területeket, majd a frank Pannóniát rohanták le, Arnulf császár halálát kihasználva. Az új uralkodó persze vonakodott elismerni a hódítás jogosságát, ezért még abban az évben magyar kalandozó hadak indultak Bajorország ellen. Noha az akció nem járt teljes sikerrel, Pannóniát már többé nem lehetett elvenni tőlük. A honfoglalással kapcsolatos problémák sora persze itt nem ér véget, csupán ez az írás. Néhány példát említek végül: Nem érintettem az ún. szakrális kettős fejedelemség intézményének kérdését, azaz, hogy ki vezette ténylegesen a honfoglaló magyarokat: Álmos, Árpád vagy Kurszán. Nem ismerjük pontosan a honfoglaló magyarok létszámát, társadalmi szerkezetét vagy életmódját, azaz, hogy mennyire voltak nomádok őseink. A kérdéseket még sokáig lehetne folytatni. BAJÁK LÁSZLÓ sze a magyarok honfoglaló harcainak históriáját. így ír: „...először a pannonok és avarok pusztaságait kóborolták be... majd a karantánok ( = frankok), morvák és bolgárok határait rohanják meg.” A magyar hagyomány azonban már a 10. század közepén is elsősorban a morvákat tartotta számon, mint a Kárpát-medence urait. Paradox módon azonban éppen a morva állam földrajzi elhelyezkedése a legvitatottabb. A hagyományos felfogás szerint Nagy Morávia a Dunától északra eső területeken feküdt. A magyar hagyomány viszont úgy tudja, hogy a Duna-Tisza közén terült el. Boba Imre és nyomában Püspöki Nagy Péter viszont újraértelmezve a forrásokat arra a meggyőződésre jutottak, hogy Moráviát a szerbiai Morava folyó vidékén kell keresnünk. A források alapján valóban könnyen elképzelhető, hogy a honfoglalás idején két Moráviával kell számolnunk, ami persze rengeteg új problémát vet fel. Bárhol volt is azonban, az valószínűnek látszik, hogy a „nagy” jelzőt a magyarok adták (az egyik?) Moráviának, de nem valami területi nagyság okán, hanem mert réginek tartották (lásd pl. a nagyapa szavunkat). Valószínűnek látszik, hogy 896-898 között a magyar törzsek megszállták az egész Alföldet a Dunáig, és kiszorították a bolgárokat Észak-Erdélyből (Dél-Erdély egy ideig még bolgár kézen maradt). 898-ban Pannóniában portyáztak, hogy kipuhatolják az erőviszonyokat. 899-ben Itáliában kalandoztak. [Némelyek ezt is honfoglalási kísérletnek vélik, ám ismerve