Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
26 VICCHISTÓRIA EZ NEM PESTI VICC! Akinek humora nincs, az mindenre képes Ha meg tetszik kérdezni: mi az, hogy pesti vicc? - kapásból azt mondom: tudja a Jóisten. A viccet mesélni kell, nem magyarázni. Különben is: aki tudja, csinálja, aki nem tudja - magyarázza. Ha meg egy viccet mégis magyarázni kell - régen rossz. Ha meg tetszik kérdezni: milyen a pesti vicc? - kapásból azt mondom: olyan, mint a pesti veréb. Apró, lármás, élénk, szemtelen és elpusztíthatatlan. Él, zajong, csicsereg akkor is, amikor a lovak rég eltűntek a pesti flaszterről. Kétségkívül a városi népköltészet utolsó terméke, a hősregék elfajzott ivadéka, mert szerzőjét nem ismerjük és - akár a vírusos influenza - szájról szájra terjed. Erőss László kitűnő kötetében 1848-tól számítja életrajzának kezdetét. A legelső magyar szatirikus hetilap, Lauka Gusztáv Charivari-Dongójának megjelenése tette volna a viccet pestivé. Én megkockáztatnám: sokkal öregebb ennél. Pestnek alkalmasint híre-hamva sem volt még, és Bimgf Cabrltl i„'kí j; ana fárJJisc' (kikeipti LlKJo A ifi Rieiu Erii « mini..),-Ml.) a pesti vicc máris létezett. Bizonyíték gyanánt hadd idézzek kettőt az angyalian szelíd Janus Pannonius epigrammáiból, úgy a tizenötödik század derekáról, íme, az első: Ássa a földet s bár nyomorék, még szántani is tud, Add neki vissza kezét s lopja megint a napot. Munkamorál ügyben ugyebár ma is nehezen lehetnénk pregnánsabbak. A második, bizonyos divatszakmák kipécézésével még ennél is korszerűbb. írni tanítod a gyermekeket, te derék Galeotto Több aranyat kap. aki kozmetikára tanít. Ám tartozom a szakmámnak annyival, hogy zászlót hajtsak előtte, és a pesti vicclapok puszta felsorolásával hirdessem a fővárosi verebek féktelen élni vágyását, a pesti ember élcigényét. Még a Lauka-lapnál is előbb született a Hasznos Mulatságok Tára, a Halálra Nevettető Könyv, a Pesti Furcsafi, a Tréfa és Nevetségtár, a Bolondgombák Mezeje, a Fekete Leves. Aztán jött a Bolond Miska, amely már 1873- as ünnepi számában a fekete humor következő gyöngyszemével örvendeztette meg híveit: „A Lánczhídnál álló rendőr észrevette, hogy egy öregúr öngyilkossági szándékkal be akar ugrani a Dunába. Hanem az aggastyán nem bírta magát átvetni a korláton. A figyelmes rendőr segítségére sietett az öregnek, s átemelte őt a karfán. Európa mely városában vannak még ily udvarias rendőrök? Tanulság: mindig voltak rendőrviccek és már száz esztendeje is erőteljesen dörömböltek az Európa Ház kapuján. A Charivari egyébként 1848. július 1-jén született és szeptember 25-én már be is fejezte földi pályafutását. A lap virágkorában 82 volt előfizetőinek száma, és - mint maga a főszerkesztő bevallotta - „az alapösszeg nem volt elegendő”. Ismerős? De jött aztán Jókai Üstököse, jött a Borsszem Jankó, amely hetven évig állta a sarat, jött a Mátyás Diák, a Pityi Palkó, a Bohó Misi, a Bolond Istók, a Bolond Miska, a Bomba, a Buborékok, a Babszem Jankó, a Csodabogár, a Cyankáli, a Czigarette, a Darázs, a Demokrata Dobos, a Magyar Miska, a Herkó Páter, az Ejnye be jó!, a Fidibusz, a Flirt, a Friczi, a Fülemüle, a Füles Bagoly, a Füllentő, a Füstölő, a Garabonciás Diák, a Gonosz Pista, a Handabanda, a Hétfejű Sárkány, a Humor, az Izé, a Jakab, a Kaczagó Thália, a Kakas Márton, a
