Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

26 VICCHISTÓRIA EZ NEM PESTI VICC! Akinek humora nincs, az mindenre képes Ha meg tetszik kérdezni: mi az, hogy pesti vicc? - kapásból azt mondom: tudja a Jóisten. A viccet mesélni kell, nem magya­rázni. Különben is: aki tudja, csi­nálja, aki nem tudja - magyaráz­za. Ha meg egy viccet mégis ma­gyarázni kell - régen rossz. Ha meg tetszik kérdezni: mi­lyen a pesti vicc? - kapásból azt mondom: olyan, mint a pesti ve­réb. Apró, lármás, élénk, szemte­len és elpusztíthatatlan. Él, za­­jong, csicsereg akkor is, amikor a lovak rég eltűntek a pesti flaszter­ről. Kétségkívül a városi népköl­tészet utolsó terméke, a hősregék elfajzott ivadéka, mert szerzőjét nem ismerjük és - akár a vírusos influenza - szájról szájra terjed. Erőss László kitűnő kötetében 1848-tól számítja életrajzának kezdetét. A legelső magyar szati­rikus hetilap, Lauka Gusztáv Charivari-Dongójának megjele­nése tette volna a viccet pestivé. Én megkockáztatnám: sokkal öregebb ennél. Pestnek alkalma­sint híre-hamva sem volt még, és Bimgf Cabrltl i„'kí j; ana fárJJisc' (kikeipti LlKJo A ifi Rieiu Erii « mini..),-Ml.) a pesti vicc máris létezett. Bizo­nyíték gyanánt hadd idézzek ket­tőt az angyalian szelíd Janus Pannonius epigrammáiból, úgy a tizenötödik század derekáról, íme, az első: Ássa a földet s bár nyomorék, még szántani is tud, Add neki vissza kezét s lopja me­gint a napot. Munkamorál ügyben ugyebár ma is nehezen lehetnénk preg­­nánsabbak. A második, bizonyos divatszakmák kipécézésével még ennél is korszerűbb. írni tanítod a gyermekeket, te de­rék Galeotto Több aranyat kap. aki kozmetiká­ra tanít. Ám tartozom a szakmámnak annyival, hogy zászlót hajtsak előtte, és a pesti vicclapok puszta felsorolásával hirdessem a fővá­rosi verebek féktelen élni vágyá­sát, a pesti ember élcigényét. Még a Lauka-lapnál is előbb született a Hasznos Mulatságok Tára, a Halálra Nevettető Könyv, a Pesti Furcsafi, a Tréfa és Ne­vetségtár, a Bolondgombák Me­zeje, a Fekete Leves. Aztán jött a Bolond Miska, amely már 1873- as ünnepi számában a fekete hu­mor következő gyöngyszemével örvendeztette meg híveit: „A Lánczhídnál álló rendőr észre­vette, hogy egy öregúr öngyilkos­­sági szándékkal be akar ugrani a Dunába. Hanem az aggastyán nem bírta magát átvetni a korlá­ton. A figyelmes rendőr segítségére sietett az öregnek, s átemelte őt a karfán. Európa mely városában vannak még ily udvarias rend­őrök? Tanulság: mindig voltak rend­őrviccek és már száz esztendeje is erőteljesen dörömböltek az Euró­pa Ház kapuján. A Charivari egyébként 1848. július 1-jén született és szeptem­ber 25-én már be is fejezte földi pályafutását. A lap virágkorában 82 volt előfizetőinek száma, és - mint maga a főszerkesztő beval­lotta - „az alapösszeg nem volt elegendő”. Ismerős? De jött aztán Jókai Üstököse, jött a Borsszem Jankó, amely het­ven évig állta a sarat, jött a Má­tyás Diák, a Pityi Palkó, a Bohó Misi, a Bolond Istók, a Bolond Miska, a Bomba, a Buborékok, a Babszem Jankó, a Csodabogár, a Cyankáli, a Czigarette, a Darázs, a Demokrata Dobos, a Magyar Miska, a Herkó Páter, az Ejnye be jó!, a Fidibusz, a Flirt, a Fri­­czi, a Fülemüle, a Füles Bagoly, a Füllentő, a Füstölő, a Garabonci­ás Diák, a Gonosz Pista, a Han­­dabanda, a Hétfejű Sárkány, a Humor, az Izé, a Jakab, a Kacza­­gó Thália, a Kakas Márton, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom