Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

8 KILÁTÓ azonban az volt, hogy akkor már fél éve alig találkoztunk... 1946 nyarán Nelly Szent-Györgyi bátyjánál, Palinál, illetve annak Bécsben lakó családjánál maradt. Ez az én kezdeményezésemre tör­tént.” (Magyarázatként: Szent- Györgyiék akkor már elhatároz­ták, hogy távoznak az országból, s a válás is a várható kiutazást szolgálta.) Ismét faggatom: miért bánt ez­zel a témával oly kurtán-furcsán.- Mert amikor a könyvet írtam, 1957-ben, ez számomra lezárt ügy volt. A leveleket, amelyeket há­rom évvel a válás és egy eszten­dővel Nelly második házassága után kaptam, föl se bontottam.- Szent-Györgyivel is megsza­kadt a kapcsolatod?-Szó sincs róla! Albert 1957- ben meglátogatott Stockholm­ban. Együtt vacsoráztunk Per An­­gerrel, s ő közben azon meditált, mekkora hiba volt, hogy 1945- ben nem repült Rómába, pedig Sós Géza indulásra kész repülő­géppel várta a Vérmezőn. „Ha Jalta előtt beszélek Churchill-lel, talán másképpen alakul az or­szág sorsa” - mondta.- És később? Találkoztatok is­mét?- Igen, Svédországban, de még előtte Amerikában, 1965-ben. Akkor arról beszélt, hogy fiatal nővel kell élni, mert az ilyen há­zasság gyarapítja az alkotóerőt és -kedvet. „Kérdezd csak meg Pab­lo Casalsot vagy Kodályt, majd megerősítik, hogy így igaz” - biz­tatott. Találkozás ismét, de Amerikában Mégsem az apósával való talál­kozás volt Libik György számára a legemlékezetesebb amerikai esemény. Együtt vacsorázván dr. Erdős Tamással, Szent-Györgyi legkedvesebb munkatársával, akihez régi, jó barátság fűzte, megtudta: Nelly súlyos beteg, nemrég operálták - rákkal. És a régi, jó barát, minden további magyarázkodás helyett egy cédu­lát csúsztatott Libik zsebébe, raj­ta egy telefonszámmal. Este tele­fon, másnap reggel pedig már re­pülés Bostonból a pennsylvaniai Hanoverbe. I')43 márciusa: a csapat Kékesen, jobbról a negyedik Libik György Az „ügy” tehát mégsem volt le­zárva. Találkoztak, majd Nelly fölhívta férjét, s bejelentette: a keveset, ami életéből hátra van, első férjével akarja leélni.- Ilyen egyszerű volt az egész! - mondja Libik György, de az ironikus-kesernyés felhang azt sugallja, hogy e találkozás min­dent föl- és összekevert. Házas­társ és gyermekek - mindkét rész­ről; két különböző kontinens, Európa és Amerika. Ha látni akarták egymást, hol Olaszor­szágban, hol Amerikában, hol Spanyolhonban találkozhattak. És 1969-ben meghalt Szent-Györ­gyi Nelly. Elvitte a rák. Talán ez is magyarázza, miért kutatta Szent-Györgyi Albert éle­te utolsó évtizedében a rák gyó­gyításának lehetőségeit. És lehet­séges, hogy egy Libik Györgytől hallott információ magyarázza - legalább részben - Raoul Wallen­berg hirtelen eltűnését is. Egy estére Wallenberg „sofőrje” Libik csak látásból ismerte Wallenberget, egészen addig, amíg Per Anger - akkori svéd kö­­vetségi titkár - Úri utcai lakásán nem találkoztak. Ez 1944. decem­ber 19-én történt, késő este, a ki­járási tilalom kezdete után. Wal­lenberg azért jött, hogy megkérje diplomata kollégáját, Angert, vi­gye őt autójával a Benczúr utcá­ba, ahol a nyilasok megrohamoz­tak egy védett házat, s ő minden­áron meg akarta akadályozni az ott lakó zsidók elhurcolását és le-1989. október 23-a: megemlékezés a Kor­­vin-közben ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom