Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
Történelmet idéző fényképek Megfakult fényképeket nézünk. A Legújabbkori Történeti Múzeum Fényképtárának féltve őrzött (azelőtt zárolt) emlékeit. Varga Béla elcsodálkozik, most először valóban megilletődik.- Hát így megőriztek bennünket a Budai Várban? Nézzük a felvételeket és emlékezünk.- Na látod, ez itt Gaál Gaszton temetése. Még 1932-ből. Bogláron Tildy Zoltán mellett haladunk a temető felé. Tildyt nagyon kedveltem, jóravaló református lelkész volt. Gaál Gaszton halála után ő a kisgazdapárt ügyvezető elnöke. A háború után miniszterelnök, később köztársasági elnök. Becsületes ember, bár az oroszoknak túlzottan hitt. Később, 1956- ban ráfizetett, újból börtönbe került.- Minden évben megemlékezünk Gaál Gaszton haláláról. Ez itt 1946-ban, láthatod, Nagy Fereric miniszterelnök. A jobbján Bereczky Albert képviselő. Tudod, hogy ő Apponyi Albert természetes gyermeke? Nézd meg: tökéletesen hasonlít is rá!- A Parlamentben mindig Tildy mögött ültem, amíg elnök nem lettem. Előttem Rákosi Mátyás, Dobi István miniszterelnök-helyettesek. Rákosi nagyon hiú ember volt. És borzasztóan érzékeny, mert alacsonykára sikeredett. Bogiári kenyérrel fogadják 1991. július 13-án. (Tőle jobbra dr. Kovács Miklós polgármester) A Magyar Köztársaság Nagy keresztjét Göncz Árpád köztársasági elnök adja át- Vaskos tréfákat csak Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára engedett meg magának. Ezek ketten igencsak odamondogattak egymásnak. Egyszer díszbeszéden ültünk együtt. Majmolták a nyugatiakat, az uraságokat, így aztán ebéd után afféle kávézgatás következett egy meghitt sarokban. Kovács Béla mereven nézte Rákosit, aki egyre idegesebb lett. Nem bírta tovább, megszólalt: „Mit bámulsz, Béla?” „Mátyás, Mátyás! Nézlek, nézlek! Neked nincs is nyakad. Hova teszem a kötelet?” Rákosi elsápadt. De akkor még nem tudtuk, hogy végleges leszámolásra készül. Nemsokára el is hurcolták Kovácsot.-A Parlamentben is ilyen volt a hangulat?- Nem. Az szent hely volt. Eleinte szemtelenkedtek egymással a képviselők, de rendet teremtettem.- Hogyan?- Kitiltottam azokat, akik nem adták meg a tiszteletet a másiknak. És még a tiszteletdíjukat is megvonattam. Ez volt a legérzékenyebb pont akkoriban. Mindenki előtt tekintélyem lett, hiszen konszenzussal választottak meg.