Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 61

í

i T

i' I

lti'a

’H.íi,

'ui(<

Uto

nt“.

í »»i_ 4

’ ***

s.

■U[ 'l* € j Ja

n n

*U<

*n Jfo~r>

vhK

'• tiniiW \< Jelv«,j **AXs £lr<<\-nboii,

Cs(WVO-cfivncfie lTa<N/

f».try/, cTi{m * » 4 r*vn%*f C-CwcjK.

A C 7A £ Cl z C ól d d 73 C *

’mifrt/Ktíu'T»^?,* C«4HiA**u

tt1 v/ p6.^4 h4^i, /»■>*'» ^ícYi, a* rW 1

, -Armmt / 2,f K títe-ivít tfv • ^ ?í LXU V

i LL.

4 *

Tftvezettvd ti£ti

e /<

I■ tffilfj Iom(h tktXtA

,'2»s, rTJzz'/*.-y

i.

T. Cf'm/q hnfL \/i t* Ma /“Üti Its'

i

Km1v\ &/ «öfv*

fv»v*,/ f*»»<£vw y{< ' 'f j

fii-« ítii^AW f ^ A4

^V

í~ív'^

JJvr»v*,tvA-/ d* 1 • *■ rfi¥>^n

$»*• *.%*"■* -1'1

Í..+.Jlhn-v*.(- *rUq kíA. Jf t(Lt*\ ^VTl

ií+iyifU %cr*íífiHjlt<:J ,''t'T> WüJjtWn *V T&ri árvin.^t/í-ft'i í

7 -3. *

I» 4Báúr kfyrmM >«^wM,r

c' ii*JUh h*++*'

Y*> A / -1 <?.

VTVfl td*

AA.

/ / <• / t f ■ L - i^U

»iC&sdf

LV»/ 1 ‘ / ■ jtt -'

. *•> . f »*£«

Ű.*..A«rv.ln^ ktA^flX' Jl X&trvtii U*i»»/<-'WaW*».,. t ivr/ vv' *

I

TpévJ4 <^<v*v**v.

,/, .a

SSE33&T

ÉÜMI

'll

»^1

3 nemes Horváth András evangélikus lelkész is. Beszélt, vagy írt-olvasott az anyanyelve mellett németül, hollandul, latinul, görögül és héberül. Gyönyörű betűkkel írt anyakönyvét, egyházközségtörténetét máig ereklyeként őrzik az orosházi eklézsián.

Ugyanakkor a szintén buzgó katolikus Harruckern báró is intelligensebb volt, mint távoli

arisztokrata társa, a vallásüldöző Dőry. Vallás és nemzetiség szerint elkülönítve telepített, megadta a szabad vallásgyakorlás jogát és sok más, az élet megalapozásához nélkülözhetetlen kedvezményt. Arról, hogy ez az alapozás ne menjen könnyen, Hódmezővásárhely akkori magyar lakói gondoskodtak:

„Zaklatták is őket sokáig: a sebtiben ütött sátrakra ráriasztották a gulyát, ménest; éjnek idején a sátrak karóit szilaj lovakra vetett szőrkötelekkel rángatták ki. De a kis gyarmat népe itt maradt, sőt szaporodott is új meg új települőkkel. ”

Mi sem volt érthetőbb, mint az, hogy a barátságtalan hódmezővásárhelyiekhez sokáig nem fűzte az újonnan jöttékét valamiféle atyafiságos viszony. Évekig „haza” jártak asszonyért Tolnába, sőt ilyesmire még 40 évvel a honalapítás utánról is van megbízható egyházközségi adat.

A gyarapodásról nem kevésbé. Orosházának 1746-ban már 2200 lakosa volt, és arra is telt, hogy az „otthoni” (értsd sárszentlőrinci) templom építésére és orgonájának költségeire kemény forintokat áldozzanak. Ők azonban maguk is templomot emeltek, és ennek megtekintéséért érdemes elmenni Orosházára. A 3500 ülőhellyel bíró óriási csarnoktemplomot ismeretlen, de nagy mester építette. Akusztikája annyira kifogástalan, hogy máig rendszeresen járnak ide fővárosi művészek is hangversenyezni. Tornya építésére csak a szabad szellemű II. József adott engedélyt, építettek is az orosháziak - vártorony méretűt. A ma 38 ezer lelkes város a hazai evangélikusság egyik gócpontja. A csarnoktemplom közepén pedig téglából rakott emelvényen ott áll a Zombáról egykor hozott szerény, kicsi, most már repedt harang.

Tégláért az 1970-es években jártak otthon. Egy építkezés során ekkor kerültek elő a Dőryek által szétveretett, valamikori, szerény, régi templom maradványai. Elhoztak a romjaiból annyi téglát, hogy az ebből készített emelvény hirdethesse a belhoni honfoglalás folyamatosságát.

ORDAS IVÁN

A U-jtfPUCKERN-EK BÄRGT' CÍMERE