Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
Franciaországból indult, de egész Európában otthonos „társalgási vígjátékinak, amely a polgári élet mindennapos összeütközéseit szellemes-érzelmes-ironikus hangon formálja kritikus, de velük együtt kitűnő színpadi szakember Herczeg Ferenc nemzetközileg sikerképes nemzedék volt, és olyan húzóerő, hogy nyomukban a Magyarországról indult színjátékszöveg A Nemzeti Színház épülete a század elején (Múzeum körút-Rákóczi út sarok) de megbocsátó színjátékká, Molnár világirodalmi méretű mestere. Sajátos színezetet ad játékainak, hogy alakjai és konfliktusai sajátságosán pesti-magyar eredetűek. Itthon nagyviláginak hat a Molnár-hang, odakint a nagyvilágban magyar ízű és felhangú. Értékelése körül azóta vitáznak ellentétes vélemények, amióta kétségtelen, hogy ő a legvilághíresebb magyar író. Művei valójában igen egyenetlen értékűek, de színpadtechnikailag mindig mesterművek, és legjobb színjátékai - Liliom, Az Ördög, A testőr, A hattyú, Olympia - vitathatatlan remekművek a század színpadi irodalmának magas színvonalán. Mellette azonban nem is egy nemzedék épített fel új és nagy hatású színpadi irodalmat. Lengyel Menyhért, Bíró Lajos, a politikailag konzervatívabb, könnyen talált színpadot a közelebbi vagy távolabbi Nyugaton. Különösen a vígjáték, a könnyed és szellemes, polgári körökben játszódó, enyhén ironikus komédia, ezt várta el a külföldi színigazgató és közönsége a magyar írótól. És mert elvárták, a magyar írók közt mindig akadtak, akik meg tudták írni. Ez az indítóerő könnyítette meg a következő nemzedék idővel emigráló magyar íróinak - Fodor Lászlónak, Bús Fekete Lászlónak, Kadnai Lászlónak, a Vaszary fivéreknek -, hogy eleve szívesen fogadják őket a hontalanságban. A Hevesi korszak Az első világháború után, a forradalmak és az ellenforradalom zűrzavara után a megnyugvást, a „Konszolidáció”-! váró országban a nemes hagyományait őrző Nemzeti Színház igazgató főrendezője egy bőséges évtizedig a már nagy nemzetközi tekintélyű Hevesi Sándor lett. Paulay Ede óta ez volt a Nemzeti következő fénykora. Hevesi igen szemléletes, hatásos rendező volt, művészeit gondosan válogatta meg és erős fegyelmet tartott közöttük. Shakespeare műveit ciklusokban, sorozatosan mutatta be, mellette más klasszikusokból - antik görögökből, spanyolokból, Moliéreből - rendezett sorozatos előadásokat. A modernek közül pedig elsősorban G. B. Shaw műveit vonultatta fel, de nem zárkózott el az élő hazai kortársak elől sem. Ő mutatta be a közönségnek az induló Zilahy Lajost, sikerre vitte a már idős költő, Szép Ernő mesejátékát, az Azrá-1. A legjellemzőbb az ő tevékenységére, hogy igazgatása idején a nemzeti és világirodalmi klasszikusokat telt házakkal játszották. HEGEDŰS GÉZA