Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
FŐZŐCSKE Merre csörög a dió? „Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró” - szól a régi gyerekmondóka, amit szembekötősdinél szoktunk mondogatni, az édes dióval s az illatos mogyoróval csábítgatván a „hunyót” ide-oda. A diónak megkülönböztetett szerepe van a népi hitvilágban is: fája a halhatatlanság jelképe, amit a nagyapa féltő gonddal ültet el, hogy unokájának bőven teremjen és emlékeztesse majd felnőtt korában a nagyapára, termése meg a bőség, a termékenység szimbóluma: régi görög szokás szerint diót dobálnak a lakodalomban, és ez hazánk lakodalmas szokásaiban is fellelhető, talán a keleti kereszténység hatásának maradványaként. Sokunknak kedvenc fája a diófa. Az én szentendrei kertem végében egy négyágú „dióbokrocska” volt negyed évszázada, most meg négytörzsű, három emelet magas faóriás - valóságos erdő önmagában -, a termése meg papírhéjú, s a bele oly finom izű, hogy a belőle készült diósbejglit behunyt szemmel is megismerném ízéről. Érdekes, hogy arrafelé, a pismányi dombokon, a diófákat nem ültetik - csak így, maguktól nőnek, terebélyesednek az ég felé. Állítólag a varjaknak van szerepük a dologban, amikor késő ősszel hordják s elpotyogtatják a magvakat, véletlenül. Azelőtt nemigen kedveltem a gyászos, fekete varjakat, de mióta az idősebbik Plinius révén megtudtam, hogy ők a diófák ültetői - jobb szemmel nézek rájuk. ZÖLDDIÓ-BEFŐTT A félérett diókat héjukkal együtt megmossuk, megszurkáljuk és hideg vízben három napig áztatjuk. A vizet váltogatjuk, a dió akkor ázott ki jól, amikor a víz már tiszta marad. Ezután kevés vízben 2-3 percig főzzük, majd hozzáadunk ugyanannyi cukrot, amennyi a dió volt és jól felfőzzük. Ízesíthetjük szegfűszeggel, fahéjjal. Puhára főzzük, közben a habot időnként leszedegetjük. Végül kiszedjük a léből a diókat, üvegekbe tesszük. A levét újból felfőzzük, ráöntjük úgy, hogy ellepje a diókat. Lezárjuk vagy befőzőhártyával lekötjük. DIÓLIKÖR Hozzávalók: 15 db zöld dió, 6 dl tiszta alkohol, 1/2 kg cukor, 4 szem szegfűszeg, 1/4 rúd vanília. A 15 db zöld diót kettévágjuk, belerakjuk egy kétliteres befőttesüvegbe. Ráöntjük a szeszt, hozzáadjuk a szegfűszeget, a vaníliát és erősen lekötözve hat hétig hűvös helyen tartjuk, időnként összerázzuk. A hat hét elteltével a cukorból és egy liter vízből szirupot főzünk, hozzáöntjük a szeszhez és még egy hétig érleljük, többször felrázzuk. Ezután leszűrjük a likőrt, palackba töltjük és ledugaszolva eltesszük. DIÓS CSUKA Hozzávalók: 1 db csuka (1,20-1,40 kg súlyban), 1 fej vöröshagyma (finomra vágva), 2 db sárgarépa (finomra vágva), 1 db levesgyökér (finomra vágva), 1 db zeller (finomra vágva), 1 csésze tejföl, 2 evőkanál liszt, 1 teáskanál cukor, csipet őrölt bors, fél csésze darált dióbél. A halat megtisztítjuk, keresztben 3-4 centiméterenként bevagdossuk. A zöldségeket háromcsészényi vízben megfőzzük, majd kivesszük a léből és benne a halat kb. húsz percig főzzük. Utána kivesszük és a főzőlevet félretesszük. A tejfölt keverjük össze a liszttel, ezzel sűrítsük be a félretett levet, a keletkező mártást ízesítsük sóval, borssal, ízlés szerint, majd adjuk hozzá a darált dióbelet, és gyenge lángon hagyjuk két percig forrdogálni. A halat tegyük tálba, a tetejére rakjuk fel a főtt zöldséget és az egészet öntsük le a mártással. DIÓS METÉLT Hozzávalók: 30 dkg liszt, 1 db tojás (vagy 25 dkg rövidmetélt), 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 10 dkg dióbél, 10 dkg porcukor vagy méz. A lisztből és a tojásból tésztát gyúrunk, ízlés szerint vékonyabbra vagy vastagabbra kinyújtjuk és felvágjuk a kívánt méretre. Forró, sós vízbe dobva kifőzzük, majd zsírba (vagy olajba, esetleg vajba, margarinba) kiszedjük és a porcukorral összekevert darált dióbéllel meghintjük. Összekeverjük a tésztát a cukros dióval, majd tálba rakjuk és a tetejét is meghintjük cukros dióbéllel. Cukor helyett olvasztott mézzel is ízesíthetjük. HALÁSZ ZOLTÁN
