Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
ÍKi * BUDAPEST 62 * U] MAGYAR HÍREK P.O.B. 292 tel, mindig egy ideiglenesen külföldön élő magyarnak éreztem magam. TÁRNOK GYÖNGYI ZÜRICH, SVÁJC NE KÖVETELJÜNK UTÓDAIKON SEMMIT Bizonyos viszolygással olvastam Schmidt Antal úr aucklandi lakos „Nekünk csak az kell, ami a miénk volt” című közleményét. Nem tudom, mi az, ami az övé volt és amit a mai magyarságtól visszakér, de mindenesetre kicsit erősnek találom magát a követelményt. Szerintem az, amit manapság egyesek maguknak ezen a téren megengednek, nehezen egyeztethető azzal a tisztességgel, amit ők saját magukkal szemben várnak el. A régi NDK-ba ma 600-as Mercikkel és 750-es BMW-kel járnak át az NSZK régi területén meggazdagodott „őstulajdonosok”, jogászstábbal, építőmesterekkel és a Corpus Jurissal felfegyverezve, követelvén azt, ami az övék volt. Nem tudom, hogy Lengyelországban és Csehszlovákiában ez miként van a volt szudéta lakossággal, illetve az azok által lakott területekkel és javakkal, de elképzelhető, hogy ott is vannak hasonló jelenségek. Schmidt úr sorai után ítélve most már Magyarországra is sor kerül. Engedelmet kérek, de meg kell ismételjem az Új Magyar Hírekben régebben már leközölt soraimat, miszerint mi, akik otthagytuk a tízmilliót, hogy miközben a Nyugat-adta lehetőségek mellett megszedjük magunkat, addig ők gürcöljenek a maguk módján, mi ne hozakodjunk elő követelésekkel. Mi csak maradjunk meg a kocsink, a villánk, a dollárral vagy fonttal, koronával bélelt bankbetétkönyvünk mellett, és hagyjuk a tízmilliót végre fellélegezni egy kicsit. Még nincs nagyobb okuk rá, de kilátásaik azért vannak. Higyje el, Schmidt úr, sokaknak van mit visszakövetelni. Ha nem is ingatlant vagy birtokot, de kioltott és tönkretett életeket. Legyünk mi tisztességesebbek azoknál, akik tőlünk javainkat, szüleinket, rokonainkat elvették, és ne követeljünk utódaikon semmit. Ön Aucklandban, én Stockholmban, a többiek meg a világ többi más táján már kaptunk a sorstól vissza annyit, hogy ezt magunknak meg tudjuk engedni. NEUFELD RÓBERT STOCKHOLM, SVÉDORSZÁG MISS LIBERTY Franciaország e nagyszerű ajándéka a New York-i kikötő előtt hirdeti az amerikai állam szabadságeszméjét a kontinensről s a világ más részéről érkezőknek. Ez esetben ami jó az amerikaiaknak, az nem jó nekünk. A Szabadság Kisasszony inkább a szégyenünket hirdeti. Igaz, nem tehet róla. Nem tehet arról, hogy mi, magyarok szeretünk egymás nyakába borulva siratni önmagunkat, ahelyett, hogy - ne adj’ Isten - cselekvésre vetemednénk. Évekkel ezelőtt - Miss Liberty címmel - írtam egy rövid cikket. Nehezményeztem, hogy a szobor talapzatában lévő múzeumban a magyar vitrinben két szerencsétlen, ágrólszakadt, szürke darócruhás, bocskoros bábu szégyenkezik mint tipikus magyar bevándorlók. A mellettük lévő vitrinek egyikében egy francia „tánc- és hoppmester”, zongoratanár feleségével, csodálatos öltözékben illatoznak. A másikban egy „csehszlovák” pár gyönyörű, hímzett népviseletben pompázik. Ezt a kiállítást Isten tudja, hány millió amerikai és külföldi látogató látta. Jó véleménnyel lehetnek rólunk..., okkal! A hatás megdöbbentő volt, helyesebben még ma is az, mert hiába cikkeztem, leveleztem, senki nem mozdult. Elkeserítő, hogy New York, New Jersey magyarsága s a magyar külképviselet évtizedeken keresztül eltűrte ezt a megalázó helyzetet. Ráadásul egy magyar bizottság még gyűjtött is a szobor helyreállítására. Remélem, sikertelenül! Végre valaki szintén feldühödött ezen a vérforraló propagandavereségen, s tenni akar valamit ellene. A New York-i cserkésztiszt, Harkay Péter megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot az illetékesekkel, és gondoskodik egy szép kiállítás megszervezéséről. Támogassuk őt idővel, munkával, anyaggal! MAGYARODY SZABOLCS cserkésztiszt HAMILTON, KANADA NINCS TÖBB JOGA A PIROSNAK Nyugat-Európában a CD, CC jelzés gépkocsikon diplomáciai, illetve konzuli járművet jelent. Ehhez mi itt hozzászoktunk. Magyarországon, ha jól tudom, a CD helyett DT van. Viszont sok CC és CK jelzésű, piros rendszámú autót lehet látni. Feltűnt, hogy az ilyen jelzésű kocsik, ha lehet, még kevésbé tartják be a szabályokat, mint a többi - de lehet, hogy csak a piros rendszám teszi, hogy fokozottabban figyel rájuk az ember. Van-e az ilyen jelzésű kocsiknak több joguk, mint másnak? ANDREAS RUSZNYAK CHÉNE-BOUGERIES, FRANCIAORSZÁG (Ezek az autók külföldi érdekeltségű cégek tulajdonában vannak, több joguk természetesen nincs, mint más rendszámú társaiknak - a szerk.) TEMETKEZÉSI SZABÁLYOK Személyes kéréssel fordulok az önök lapjához. Soha semmit nem olvasok a temetkezési szabályokról. Nagyapám 48-as honvéd volt, harcolt Bem tábornok seregében, Erdélyben. A derékszíját egy fémcsattal vele kellett eltemetni a Kerepesi temetőben, mert ez a csat mentette meg az életét: egy orosz katona lándzsája elcsúszott rajta. Ez a sír már elveszett, tömegsír lett belőle. A szüleim sírja még megvan - de meddig? Úgy hallom, ötévenként újítani kell. Azelőtt harminc év volt a határidő. Hol sírjaink domborulnak, unokáink ieborulnak... de meddig?! I NGLONER JENŐ MYSTIC ISLAND. N. J„ USA * Amerikai olvasónk kérdéseit továbbítottuk Ladányi Jenőnek, a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatójának:- Hagyományos temetésnél a sírhelyet 25 évre adják bérbe a temettetőnek. Ezután újabb 25 évre meg kell váltani a sírhelyet. Ennek ára - várostól, temetőtől, parcellától függően 5000 és 20 ezer forint közötti összeg. Vrnás temetés esetén tíz év után kell hosszabbítani, ugyanennyiért. Ezek a szabályok hasonlóak a Nyugat-Európában érvényben lévőkhöz. Ladányi Jenő igazgató úr megkért minket, hogy közöljük: minden, a témával kapcsolatos egyéb kérdésre készséggel válaszol. Címe: Fővárosi Temetkezési Intézet, 1086 Bp., Mező Imre út 16.
