Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
60 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK zeddel nyílt alkalma. 1842. november 27-én az általa is alapított Akadémia tudós közönségét emígyen tájékoztatta a magyarság ügyéről: „Mi magyarok, ha nemzetiségi fennmaradásunkért aggódunk, s nyelvünk és sajátosságaink kifejtésével előhaladni törekedünk, egyenesen csak elolvasztásunk, megsemmisítésünk ellen védelmezzük magunkat. Magyarország egyéb nemzetiségei ellenben, ha nyelveiket terjesztik honunkban, nem semmisülnének meg, mert nekik valóságos hazájuk künn van, s akép fennmaradásuk záloga bizonyos; ők nem védelmezik létüket, de minket magyarokat igyekeznek kiszorítani legszívtelenebbül, legirgalmatlanabbul elpusztult sajátunkban, eltörlött létünkben osztozandók.” Ellenszer gyanánt reformok bevezetését javasolta, a fokozatosság, a realitások figyelembevételével, a geopolitika jegyében. Széchenyi István édesapjának, gróf Széchényi Ferencnek időskori arcképe (Czeffer Sámuel rézmetszete) Tán úgy gondolta, hogy a folyóvizek szabályozása, ősi jogintézmények felszámolása, a hajózás, vasútépítés és megannyi társadalmi intézmény megalapítása többet nyomhat a latban, mint politikai ellenfeleinek ideológiája. Ha rákényszerítették, hírlap szerkesztésére is vállalkozott (Jelenkor), politikai pamfletét írt (Kelet Népe), sőt személyes ellenfeleit is hajlandó volt politikai partnerré fogadni, ha a nemzet érdeke úgy kívánta. Minden pragmatizmusa ellenére is tévedett olykor: helytelenítette a népképviseletet és a kárpótlás nélküli jobbágyfelszabadítás gondolatát, az Ausztriához fűződő közjogi kapcsolat felülvizsgálatát. A negyvenes években teljes sikerrel uszította magára ezért Kossuth liberálisait, a bécsi kormányköröket, de még a hazai doktrinereket, a centralistákat is. 1847-48-ra teljesen magára maradt. Az utolsó rendi ország-A népképviseleti Országgyűlés megnyitása Pesten 1848. július 5-én
