Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

60 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK zeddel nyílt alkalma. 1842. no­vember 27-én az általa is alapí­tott Akadémia tudós közönségét emígyen tájékoztatta a magyar­ság ügyéről: „Mi magyarok, ha nemzetiségi fennmaradásunkért aggódunk, s nyelvünk és sajátos­ságaink kifejtésével előhaladni törekedünk, egyenesen csak elol­­vasztásunk, megsemmisítésünk ellen védelmezzük magunkat. Magyarország egyéb nemzetisé­gei ellenben, ha nyelveiket ter­jesztik honunkban, nem semmi­sülnének meg, mert nekik valósá­gos hazájuk künn van, s akép fennmaradásuk záloga bizonyos; ők nem védelmezik létüket, de minket magyarokat igyekeznek kiszorítani legszívtelenebbül, leg­­irgalmatlanabbul elpusztult sajá­tunkban, eltörlött létünkben osz­­tozandók.” Ellenszer gyanánt reformok bevezetését javasolta, a fokoza­tosság, a realitások figyelembevé­telével, a geopolitika jegyében. Széchenyi István édesapjának, gróf Széchényi Ferencnek időskori arcképe (Czeffer Sámuel rézmetszete) Tán úgy gondolta, hogy a folyó­vizek szabályozása, ősi jogintéz­mények felszámolása, a hajózás, vasútépítés és megannyi társadal­mi intézmény megalapítása töb­bet nyomhat a latban, mint politi­kai ellenfeleinek ideológiája. Ha rákényszerítették, hírlap szer­kesztésére is vállalkozott (Jelen­kor), politikai pamfletét írt (Kelet Népe), sőt személyes ellenfeleit is hajlandó volt politikai partnerré fogadni, ha a nemzet érdeke úgy kívánta. Minden pragmatizmusa ellenére is tévedett olykor: hely­telenítette a népképviseletet és a kárpótlás nélküli jobbágyfelsza­badítás gondolatát, az Ausztriá­hoz fűződő közjogi kapcsolat felülvizsgálatát. A negyvenes években teljes sikerrel uszította magára ezért Kossuth liberálisait, a bécsi kormányköröket, de még a hazai doktrinereket, a centralis­tákat is. 1847-48-ra teljesen magára maradt. Az utolsó rendi ország-A népképviseleti Országgyűlés megnyitása Pesten 1848. július 5-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom