Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 Ezt láttuk a moziban Melodráma, Egyszer volt, hol nem volt Kiállításokról sorokban Széchenyi, Ludwig­­gyűjtemény, Kő Pál Ajándék ez a nap, Megáll az idő, Idő van, Tiszta Amerika - filmcí­mek, Gothár Péter film­jeié, amelyek mindegyike a rendező generációjáról, a mai negyvenesekről szól. Arról a korosztály­ról, amelyet tönkretettek, megnyomorítottak, lehe­tetlenné tettek az elmúlt évtizedek szűk életkeretei. Gothár legújabb alkotá­sának, a Szabadság, szere­lem alcímet viselő Melo­drámának főhősét 1968 augusztusában ismerjük meg. Valcsics Ferenc sor­katona, aki éppúgy nem tudja, nem érti, miért kell bevonulnia Csehszlováki­ába, ahogy már a nagyap­ja sem tudta ki ellen har­col az_ első világháború­ban. Ő mindenesetre jól elszórakozik barátjával és az egyik faluban megis­mert szlovákiai magyar lánnyal, s amikor három hónap múlva hazafelé tar­tanak, egy gyors elhatáro­zással a Wien feliratú táb­la felé kormányozza a tan­kot. Mert még soha nem Jelenet a Melodráma című új magyar filmből (Gyuricza Ist­ván és Magyar Attila) volt Nyugaton. Lövöldö­zés, ordítozás - Valcsics szökési kísérletért, „fegy­veres visszaélésért” élet­fogytiglani kap. Húsz év múlva szabadul, s tulaj­donképpen itt kezdődik a film cselekménye, amely­nek során Valcsics felke­resi barátját, aki közös szerelmükkel, Julával és húszéves fiukkal - vagy Feri fiával? - él együtt. Rosszkedvű, komor, de mégis jelentős film a Me­lodráma. * A Mephisto című Sza­bó István-film és a Rófusz Ferenc rendezte Légy cí­mű animációs film Oscar­­jai után újabb Oscar-díjjal büszkélkedhet a magyar filmgyártás. A Los Ange­lesben megrendezett film­­fesztiválon, amelyen dip­loma-, illetve vizsgafilmek versenyeztek, Böszörmé­nyi Zsuzsa „Egyszer volt, hol nem volt” című kis­­filmje elnyerte az Oscar­­díjat, miután az egyiptomi kisfilmfesztiválon szintén első díjat kapott. A „diák- Oscarral” jutalmazott al­kotás rendezője filmes családból származik, édes­anyja, Gyarmathy Lívia, édesapja, Böszörményi Géza filmrendező, akik­nek nevéhez fűződik pél­dául a Recsk című, megrá­zó dokumentumfilm. Bö­szörményi Zsuzsa mind­össze húszperces főiskolai vizsgafilmje méltán ara­tott világsikert. A látszó­lag egyszerű témát - egy idős asszony és egy állami gondozott kislány egy­másra találását, a kortól független szeretetéhséget - a fiatal rendezőnő to­­rokszoritóan fogalmazta filmvászonra. Nemesen egyszerű, tiszta szándékú opus ez a kisfilm. Húsz­percnyi reménység. TARJÁN VERA Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tu­dományos Akadémia Könyvtára közös tárlattal tiszteleg a „legnagyobb magyar” tevékenysége előtt. A dokumentumok rávilágítanak, hogyan lát­ta a fiatal gróf a múlt szá­zadi, polgárosodó, kapita­lizálódó Nyugat-Európát. A reformer könyvei, a Hi­tel, a Világ, a Stádium a kornak szellemi inspiráci­ót nyújtottak. Vasútépítés, gőzmalomalapítás, Duna- Tisza-szabályozás, a ma­gyar színház ügye, a Ma­gyar Tudós Társaság, a Nemzeti Kaszinó - mind, mind az ő nevéhez kap­csolhatók. A Széchenyi munkásságát reprezentáló emlékkiállítás október 31- éig látható a budavári Széchényi Könyvtárban. * A Budavári Palotában helyezték el - ideiglene­sen - azt az anyagot, amely a kortárs képzőmű­vészetet reprezentálja. A tárlaton a „Ludwig Múze­um Budapest” nemzetközi anyagából 54 művész 70 művét és a kortárs magyar képzőművészet 88 alakjá­nak 108 alkotását mutat­ják be a rendezők. Picas­so, Baselitz, Beuys, Lü­­pertz, Jasper Johns, Rai­ner, Tinguely, Andy War­hol, valamint Birkás Ákos, Deim Pál, Kondor Béla, Kokas Ignác, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Kő Pál, - hogy csak néhány nevet említsek - művei láthatók. Az aacheni Lud­wig Alapítvánnyal és a Ludwig házaspárral kö­tött szerződés értelmében a bemutató ideiglenes jel­legű, hiszen a végleges el­helyezésig további dara­bokkal gazdagítják majd a gyűjteményt. * A simontornyai Vármú­zeum ad otthont Kő Pál legújabb bemutatójának. A ritkán kiállító szobrász­­művész ötvenedik szüle­tésnapját ünnepli ezzel a tárlattal. Az egyéni hangú, a folklór és a szürrealiszti­­kus valóságlátás ele­meiből építkező szobrász a mindennapok emberi helytállásait eleveníti meg. CSORBA MÁRIA Egv alkotás Kő Pál születésnapi tárlatáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom