Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 1918-ban a románok által szentesített gyulafehérvári kiáltvány leszögezte és ünnepélyesen megígérte, hogy a székely és szász székek, illetve az ezekből alkotott megyék esetében tiszteletben tartják a hagyományokat, sőt ezek sajátos autonómiáját! Azóta „A magyarság genetikája” című könyvéről vall dr. Czeizel Endre orvosgenetikus a 168 óra című közéleti hetilapban. A „Magyar géntudat” című interjúban Czeizel Endre rámutat, hogy semmifajta sajátos magyar genetikai jellemző nem létezik. Az itt élő magyarság génállománya tehát harmonikusan illeszkedik a közép-európai népekébe. A finnek és a magyarság között viszont - hangsúlyozza könyvében, illetve a beszélgetésben Czeizel dr. - nemcsak nyelvrokonság van, hanem bizonyos genetikai rokonság is. A kutatások során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarság és a németség, a magyarság és a szlávság között szinte már nincs is különbség, amin a történelem ismeretében nem is lehet csodálkozni, hiszen 1526 óta itt, a Kárpát-medencében akkora keveredés ment végbe! Biológiai, nagyon messzire jutottak ettől! A székelység döntő többsége azonban a teljes kilátástalanság ellenére továbbra sem adja fel a harcot, hiába akarják minden eszközzel megfosztani őket jogaiktól, őseik földjétől. genetikai szempontból tehát rokon népek között élünk Közép-Európában. Az elgondolkodtató beszélgetésben Czeizel professzor személyes példákkal is illusztrálja mondandóját. Amikor a genetikai tanácsadóban egy-egy családfát rögzít, ritka, mint a fehér holló az olyan ember, akinek mind a négy nagyszüleje úgynevezett magyar. Ám a kevertség, a hibridizáció - tudjuk meg az interjúból - a biológiában előny. A kevert népek biológiai adottságai nagyon jók. Petőfi, Zrínyi vagy József Attila formálgenetikai értelemben nem voltak magyarok, de magyarnak vallották magukat, nekik ez a nép volt fontos.- De most már végre tudomásul kell vennünk - fejezi be szavait Czeizel Endre: a biológiai kötöttségek inkább csak béklyók. Európai magyarnak kellene lennünk! is nincs följelentő jogosítványa, ez a helyhatóságoknál van:- A minisztériumtól azt várják - mutat rá egyebek mellett a miniszter -, hogy az eddigi cenzúrahivatalként való működését felejtse el. Egy koordináló, szolgáló minisztériumra van szükség. Meg kell szüntetni az ideológiai ellenőrzést. Semmilyen oldalról nem lehet másokra ráerőltetni a saját világnézetemet, ez alapvető tétele a demokráciának. Ugyanakkor vannak olyan értékek, amelyekben széles társadalmi konszenzus alakul ki, és azokat védeni kell. Ilyen a pornográf filmek vagy az erőszakkultusz elítélése. A miniszter szerint az érzelmi kultúra hiánya nyitja meg az utat az említett jelenségek előtt. Ez ellen pedig nem tiltással, hanem az érzelmi kultúra nevelésével kellene védekezni:- Az iskolának vállalnia kell ennek az érzelmi nevelésnek legalább egy részét. Olyan iskolákat kell létrehoznunk, ahol az értelmi nevelést ki lehet egészíteni a családdal közösen - fejeződik be a miniszter interjúja. Hárommillió szegény országa Hárommillió szegény országa Hol, mekkora az esély arra, hogy a létminimum szint alá kerüljön valaki? / A létminimum 100VJ 57.61 ■ A magyar géntudatról A miniszter a pornóról A kéthetente megjelenő katolikus lapban Andrásfalvy Bertalan művelődésügyi és közoktatási miniszter nyilatkozik a pornográfiáról és az erőszakról. A katolikus „Igen” mozgalom kilencvenezer aláírással hitelesített kérésének hatására 1990 áprilisában Magyarországon korlátozták a pornográf termékek terjesztését, ám sokan nem tartják be e rendelkezést. Andrásfalvy Bertalan ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza az interjúban, hogy a Kereskedelmi Minisztérium igenis eljárhatna a pornó nyilvános árusítása ellen. Minisztériumának ugyan-HütKVfir« Hol, mekkora az esély arra, hogy a létminimum szint alá kerüljön valaki? /A létminimum 100%/
