Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
HAZAI KÖRKÉP 29 BARNA KUNSÜVEGGEL, FEKETE CSIZMÁVAL A debreceni református tógátus diákok Az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium diákjainak 1624-ig nem volt egyenruhájuk. Minden alsó osztályú tanuló, mai szóval élve: gimnazista, vagy az akadémia hallgatója olyan öltözetben járt, amilyet a szüleinek az anyagi helyzete megengedett. Ez a viselet aligha lehetett valami ékes-fényes dolmány, mente, nadrág, hiszen a kollégiumot „a szegények iskolájáénak nevezték. 1538 óta az volt a rend a Debreceni Kollégiumban, hogy csak az a diák vált igazi egyetemi polgárrá, aki az iskola törvényeit aláírta, latinosán kifejezve: subscribált. Az 1624-ben tartott nagyváradi zsinat - a református egyház legfelsőbb szerve - határozta el, hogy a Kollégium alsó- és felsőfokú diákjai között valamilyen megkülönböztetést kell alkalmazni. Ebben a korban még nem volt szokás a jelvények használata, tehát a zsinat úgy döntött, hogy az akadémiai hallgatók viseljenek egyenruhát. Honnan vették ezt az ötletet? Minden bizonnyal az oxfordi egyetem diákjainak a viseletéből, hiszen az 1600-as évek elejétől nagyon sok magyar református diák kereste fel az angliai egyetemeket továbbtanulás végett. Oxfordi, vagyis angol divatú egyenruhában mégsem járhattak a debreceni diákok, tehát így alakult ki 1624 után a sajátos debreceni diákviselet, amelyet szintén latinosán „tógá”-nak neveztek. Ez az egyenruha bokáig érő, fekete színű, zsinórokkal összekapcsolt posztó dolmányból készült, és erre vették fel a szintén posztóból készült, zöld színű, sárga szegéllyel díszített, szűrhöz hasonló, a nyaknál zsinórral összekötött tógát. Miért volt zöld és sárga színű a tóga? Mert ez a szín Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem választott színe volt, és ennek a két fejedelemnek nagyon sokat köszönhetett a Debreceni Kollégium diáksága, hiszen számtalan formában támogatták az iskolát. A tógához barna színű, henger alakú „sinkó”, vagy kunsüveg és fekete csizma tartozott. 1630-ban I. Rákóczi György kötelezővé tette az akadémia hallgatói számára az egyenruha viselését, és ettől kezdve nevezték a debreceni diákokat „tógátus”nak, olykor „beöltözött” diáknak. A tóga viselése azért is különleges, mert a magyar református kollégiumokban - Pápa, Sárospatak, Gyulafehérvár, Nagyenyed - az egyenruha viselése sohasem volt kötelező az akadémiai, egyetemi hallgatók számára. Aztán 1774-ben II. József trónörökös elrendelte, hogy a diákok tógájának formája megmaradhat ugyan, de a színe csak fekete lehet, a kunsüveget pedig német kalappal kell felváltani. A leendő császárt a zöld és sárga fejedelmi szín zavarta, mert amikor 1770- ben Debrecenben járt, a diákokat ilyen színű egyenruhában látta, az országjáró majdani kalapos király ugyanis a kollégiumot is megtekintette. Debrecen népe csak egy évig tűrte a fekete ruhás tógátus diákokat, azután a városi tanács elrendelte, hogy az akadémisták továbbra is a zöld-sárga színű tógát viseljék. A zöld-sárga tóga viselése a múlt század elején szűnt meg, és felváltotta - különösen 1849 után - a fekete zsinóros mente, dolmány, Kossuth-kalap, csizma. A két világháború között a volt debreceni gróf Tisza István Tudományegyetem teológiai és bölcsész karának doktorai újra tógába öltözve tették le az esküt. Az orvosi és a jogi kar hallgatói ezt a címet automatikusan megkapták. Ma már csak a Debreceni Református Kollégium diákjai öltik fel az eredeti tógát, és ilyen egyenruhás diákok állnak őrt a kollégium kapujában, ha magas rangú vendég látogatja meg az intézményt, vagy ha jelentős egyházi ünnepség van Debrecenben, mint például a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója. TAKÁCS BÉLA
