Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN 27 tőle, hogy egyenrangú félként tárgyalhassunk. Nélkülünk és akaratunk ellenére ma már nem lehet politizálni Kárpátalján! Göncz Árpád és Habsburg Ottó üzenete Az ökumenikus istentisztelet hallgatói az ungvári Sportstadionban Hadd emeljük ki az üdvözletek sorából a Magyar Köztársaság elnökének és az Európa Parlament alelnökének jókívánságait: „Hiszem, hogy önök jó hét évtizeden át hazánk határain kívül élvén pontosabban és mélyebben látják és tudják felmérni az összmagyarság gondjait, feladatát, mint magunk idehaza - így Göncz Árpád levele. - Szívünkből reméljük, hogy Ukrajna állami vezetésének és valamennyi politikai tényezőjének egyetértésével és velük együttműködve, ki tudják építeni a kisebbségi létnek azokat a kereteit, amelyek nemcsak a Kárpát-medencében, de egész Európában modellül szolgálhatnak .. Habsburg Ottó üzenetét Skultéty Csaba, a Pax Romana Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom elnökségi tagja tolmácsolta: „Nagyon örülök annak, hogy a kárpátaljai magyarok kitartanak kultúrájuk és nyelvük mellett, nem engedik elvenni hagyományaikat, és hogy az új politikai világban fenntartják azt, ami európai közösségünk alapja: az egyes nemzetiségek szabad kibontakozása.” A tanácskozás előadásai három főbb téma körül csoportosultak: az egyik szekció a magyar egyházak helyzetét vitatta, a másik a pedagógusképzés és az oktatás gondjait vette számba, végül a harmadik szekcióban a régió katasztrofális gazdasági helyzetét elemezték a budapesti Pénzügykutató Intézet igazgatója, Lengyel László vitaindítójának segítségével. Lengyel hangsúlyozta, hogy a magyarság azért is érdekelt a szomszédaival kiépítendő - jelenleg csaknem teljesen hiányzó - kétoldalú gazdasági kapcsolatrendszer megteremtésében, mert általa a magyar kisebbségek életszínvonala is javulhatna, hiszen ők élnek az országhatár mentén. Minderre azért is szükség lenne, mert a hétköznapi élet egyre szomorúbb, egyre kiábrándítóbb, már ami a régió gazdasági helyzetét, az itt élők életszínvonalát illeti: a határátlépés nehézkes, az utak rosszak, az ellátás katasztrofális. Az ungvári üzletek üresek: Ukrajnában bevezették a kuponrendszert, vagyis külföldi állampolgár eleve semmit sem vehet. A százezer lakosú városban azonban még a helybeliek sem tudnak cipőt, ruhát vagy éppen sajtot vásárolni - egyszerűen nincs. Kazahsztán és a magyarság különös „kapcsolatáról” két évvel Én nem lettem esküszegő! RÉSZLETEK ORTUTAY ELEMÉR GÖRÖG KATOLIKUS LELKÉSZ FELSZÓLALÁSÁBÓL A háromnapos konferencia legmegrendítőbb, legkatartikusabb élménye Ortutay Elemér ungvári görög katolikus lelkész felszólalása volt. Betegágyából fölkelve, évtizedek gyötrelmeit sorolta méltósággal, nagy láttató erővel, mintha negyvenöt éve készült volna erre. A jelenlévők többsége könnyezett. Néhány részlet a beszédből:- A könnycsepp, amit szememben láttok, nem a gyávaságnak, a gyengeségnek a jele, hanem a büszkeségé, hogy én nem lettem esküszegő! Nem tagadtam meg Istenemet, vallásomat, nemzetemet. Kárpátaljai vagyok. A második világháború után negyven évig hallgatásra voltunk kárhoztatva. Sátáni furfang tervet szőtt, hogy a Kárpátok alatt kiirtja a vallást és a magyar népet. Legjobbjainkat elhurcolták: százhuszonkilenc görög katolikus papot, húszat a reformátusok közül, tizenkilenc római katolikust, sőt ez az ördögi furfang még a munkácsi főrabbinak sem kegyelmezett, mert ő is magyar érzelmű volt! Száműzetés és halál várt többségünkre a szovjet lágerekben. Beregszászról mind a három felekezet papja - a római, a görög katolikus és a református is - elpusztult. Bezárták templomainkat, betiltották a hitoktatást. Mégis élünk! Hirdetjük a Biblia szavaival, hogy aki megvált bennünket az emberek előtt, mi is megváltjuk azt Atyánk előtt. Testvéreim! Nemcsak a magam, de paptestvéreim, püspökeim, tanítványaim és huszonnyolcezer kárpátaljai görög katolikus magyar nevében is kijelentem: szeretjük Istent, szeretjük nemzetünket és büszkék vagyunk arra, hogy Istenünket, nemzetünket szolgálhatjuk!