Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-06-01 / 6. szám

8HAZAJ KÖRKÉP badság városává. Az egyetlen megjelent református újságban írtam is egy cikket „1956. október 31., Kálvin tér” címen, amelyben az igei, reformátori és a történel­mi szabadságharcot hitelesítet­tem az örökkévaló evangéliumi szereteteszmével. November ne­gyedikén elindultak az orosz tan­kok, és egy hét alatt leigáztak bennünket. Később a hatóságok felszólítottak, hogy vonjam visz­­sza a cikkemben közölt gondola­tokat. Én továbbra is hitvallást tettem mellettük. Távoznom kel­lett tehát a Kálvin térről. * Ettől kezdve egyik helyről a másikra helyezgették Hegedűs Lórántot. Nyolc év után közölték vele, hogy letelt a büntetése, visz­­szatérhet Budapestre, csak vonja vissza 1956-os nézeteit. Mivel er­re most sem volt hajlandó, a ba­ranyai Hidason találta magát. Egy hatszáz lelkes, addig gaz­dátlan gyülekezetbe került, ahon­nan internálták az elődjét, ezért az emberek nem mertek temp­lomba járni. De Hidasnak, az it­teni bukovinai székely telepesek gyülekezetének aztán kerek hu­szonkét esztendeig volt lelkipász­tora. Az apai ágon hajdúsági, anyain erdélyi gyökerű Hegedűs Lóránt hamar barátságot kötött ezekkel - az ő szavaival élve - az aranyszívű emberekkel, akik be­fogadták maguk közé. A hatalom persze nem akart hozzájárulni a végleges letelepedéshez, de a gyülekezet oly határozottan mel­léállt, hogy végül is csak megvá­laszthatták lelkipásztoruknak. A beiktatás napja azért is volt olyan nevezetes számára, mert ekkor mutatta be híveinek a feleségét is, akit még ő konfirmált a Kálvin téren. A fiatal orvosnő Pécs uránvá­rosi rendelőjébe járt dolgozni, nevelte négy gyermeküket, a nagytiszteletű úr pedig takarított, fűtött, harangozott, harmóniumo­­zott és prédikált. Emellett egyhol­­das kertjükben fekete ribizlit ter­mesztett. Épült a parókia, és meg­újult a kicsi templom, meg az ér­tékes orgona. Nőtt a gyülekezet, imatermet is építettek, bukovinai székely szobát rendeztek be, mert Hegedűs Lóránt azt is feladatá­nak érezte, hogy a nép ne felejtse el ősi szokásait és tájnyelvét. * A hidasi éveket komoly egy­háztudományi munkára is fel­használta. Holland, német, sváj­ci, amerikai professzorok látogat­tak el hozzá tapasztalatcserére, gyarapodtak a szakkönyvek, s az évek során tízezer kötetes, nyolc­nyelvű könyvtárat gyűjtött össze. Ahogy ő mondta, a legkisebb templom és a legnagyobb könyv­tár papja lett. Folyamatosan érkeztek a kül­földi meghívások, de csak 1979- ben sikerült kijutnia, amikor a bázeli egyetem professzora - megunva a hiábavaló kísérleteket- a Svájci Tudományos Akadé­mia segítségével, a Magyar Tudo­mányos Akadémián keresztül hívta meg a falusi papot. Ez a há­rom hónap egy szenzációs telje­sítményt is eredményezett. A bá­zeli egyetem négyszázhatvan éves történetében először fordult elő, hogy valaki hetven nap alatt írja meg a disszertációját és tíz nap­pal később meg is szerezze a szisztematikai teológiai doktorá­tust. * A hidasi gyülekezet tamburás díszvacsorával és új palásttal fo­gadta hazatérő papját, aki egyéb­ként gondoskodott róla, hogy tá-A magyar reformáció A török hódítások és a belső trónviszályok miatt a tizenhatodik században meggyengült és három részre szakadt országban gyorsan tért hódított a reformáció. Első terjesztői külföldet járt Fe­­renc-rendi szerzetesek voltak, akik később protestáns prédikátorok­ként hirdették az új tanokat az agyongyötört országban. Dévay Bí­ró Mátyás után az egyik legna­gyobb hatású prédikátor Szegedi Kis István és az „énekes reformá­tor”: Sztárai Mihály volt. A reformáció gyors terjedésére jellemző, hogy a baranyai reformá­tus eklézsiák és a püspökség meg­alapítója, Sztárai Mihály 1551-ben Debrecenből már lelkészeket vihe­tett magával a török hódoltság te­rületére. Az első magyar református zsi­natot 1559 őszén hívták össze a marosvásárhelyi vártemplomba, és alig kilenc évvel később, 1568-ban - a világon elsőként - a tordai or­szággyűlés törvénybe iktatta a val­lásszabadságot. 1590-ben Vizsoly­ban kinyomtatták Károli Gáspár gönci lelkész fordításában az első magyar nyelvű Bibliát. A tizenhatodik század végére az ország lakosságának majd kilenc­ven százaléka protestánssá lett. A bécsi udvar természetesen nem néz­te jó szemmel a demokratikus ala­pon szerveződő „rebellis” egyhá­zat, és megkezdődött az erőszakos rekatolizáció. Gályarabságra hur­colták a protestáns prédikátoro­kat, elvették templomaikat, betil­tották istentiszteleteiket. (Emlékét Debrecenben ma is hirdeti a gálya­rabok oszlopa.) A Magyarországi Református Egyház a reformáció svájci, helvét irányzatának (Kálvin, Zwingli) ta­laján épült fel. Tanításait közvetle­nül a Bibliából vezeti le, elveti a dogmák és a szentek tiszteletét, csupán két szentséget - a kereszt­­séget és az úrvacsorát - ismeri el. Szervezeti rendje, egyházkormány­zata a zsinat-presbiteri elv alapján működik. Sajátosan magyar voná­sa, hogy a presbitériumok és kol­lektív testületek mellett a püspöki vezetést is megőrizte. Magyarországon jelenleg a la­kosság mintegy húsz százalékára tehető a megkeresztelt reformátu­sok száma. A négy egyházkerület­ben (Duna meliéki, dunántúli, ti­­száninneni, tiszántúli) huszonhét egyházmegye és ezerkétszáz gyüle­kezet van. A világon összesen háromezeröt­száz magyar református gyüleke­zetét tartanak számon: Erdélyben kb. ezerkétszázat, Szlovákiában százon felül, Kárpátalján száz, Délvidéken száz alatt, ezenkívül Észak- és Dél-Amerika csaknem minden országában, l.'j-Zéland­­ban, Dél-Afrikában és Ausztráliá­ban. A magyar reformátusoknak összesen tizenkét püspöke van. Há­rom teológiájuk működik: Buda­pesten, Debrecenben és Kolozsvá­rott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom