Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
34 HAZAI KÖRKÉP öt esztendővel ezelőtt még lehetett vigasz, hogy nem olyan gyorsan megy az elismerés. Ma már semmiképpen. Az elismerés, megbecsülés nem pénzkérdés.” Tény, hogy Babitsnak sose volt kultusza szülővárosában. A nála sok nagyságrenddel kisebb, rokonszenves Garay Jánosnak, akinek Obsitosa Kodály Háry Jánosa révén világhírre jutott, már évtizedekkel ezelőtt igen. A város világhírességei közé tartozik még az ősrégész Wosinsky Mór, a lengyel kultúra felfedezője és a gyönyörű múzeum megalapítója. Szekszárdi apát volt, így az immár végleg eltűnt rendszerben évekig kellett várni, míg szobrot kaphatott a múzeum előtt, sőt maga az intézmény is felvehette nevét. Korábban a kuruc brigadéros béri Balogh Ádámról volt elnevezve, akinek katonai hírneve ugyan vitathatatlan, de régészeti teljesítményei nem számottevők. A gombatudomány mívelői világszerte jegyzik a Szekszárdon eltemetett Hollós László nevét. A tudomány nem, a város elfeledte. Lovas szekér a présházban Az idelátogató természetesen nem meghalt nagyságok emlékének jön hódolni. Miért érdemes Szekszárdot felkeresni? Elsősorban tájképi szépsége miatt. A lágy dombokra felfutó házak során összképe gyönyörű, a városnak szavakkal bajosan visszaadható hangulata van. A hangulat érzékeléséhez nem árt bezörögni bármelyik magánprésházba, pincébe. Utóbbiak között akkorát is tudok mutatni, melyben könnyűszerrel fordul meg a lovas szekér. Az Augusz bárók volt háza most zeneiskolának és időnként jó koncerteknek ad otthont. Az iskola névadója Liszt Ferenc, aki nemcsak többször időzött itt, hanem itt komponálta Esztergomi miséjét. Szobra, Borsos Miklós egyik legutolsó alkotása, a ház mellett található. Szekszárd iskolaváros is. Van tanítóképző főiskolája, gimnáziuma, középiskolája nem is egy, általános iskolája fél tucat. A híres Sárköz és Gemenc vadvédelmi területe elérhető közelben van, különböző nevű idegenforgalmi hivatal pedig öthat, melyek kirándulásokat szerveznek. A szerényebb pénzű ember pedig szép turistaszállóban, vagy kempingben, magánházaknál találhat helyet. A jobb módú viszont a Gemenc-hotelben. Utóbbiban vadászati idényben nyüzsögnek a német és olasz vendégek, csizmásán, töltényövekkel jobban felszerelve, mint néhai Kittenberger Kálmán, vagy akár gróf Széchenyi Zsigmond bármikor... tartanak, így ide külön vezetéssel kell lekéredzkedni. A szomszédos zsinagóga ma a Művészetek Háza, cserélődő kiállításokkal és nagyon fejlett zeneművészeti élettel. Szinte a világ minden tájáról jött művészek hangversenyeztek már itt, olyanok is, akik a fővárost elkerülték, de itt szívesen szerepeltek. Fontos és pompásan szervezett kultúrközpont a megyei könyvtár, az író-olvasó találkozók fő szervezője. Szekszárd és Budapest közt az összeköttetés egyébként jó. Naponta három gyorsvonatpár jön Ilyen ez manapság Hogyan élnek a szekszárdiak? Közepesen, mint az ország lakosságának többsége. Az egyetlen termelőszövetkezet, melynek stílusosan „Aranyfürt” a neve, elsősorban szőlészkedik. A valamikor kényszerrel betagosított szőlőket viszonylag kevesen kívánják visszakapni, noha immár mód van rá. A főhivatású szőlészkedéshez tőke, felszerelés és iszonyatosan sok munka kell. így, aki teheti, részesművelésben dolgozik, vagyis kétlaki, mint a városbeliek többsége. Az utolsó húszhuszonöt évben ezen az ipart korábban sosem ismerő környéken megszaporodtak a gyárak. Van tejüzem, hatalmas húskombinát, mérőműszergyár, híradástechnikai gépgyár, bőrdíszmű, óra-ékszer... szerencsére csupa olyan üzem, mely nem levegő- és csak nagyon kis mértékben környezetszennyező. Szinte valamennyit a vasútvonal választja el a várostól, ezen a téren a település szerkezete akár kifogástalannak is mondható. A legnehezebben megfogható valami talán egy település művelődési élete, hiszen az szervezetten és öntevékenyen egyaránt kielégíthető. Van nagy művelődési ház, melyben legalább fél tucat szomszédos város színházainak együttesei váltják egymást. A múzeum szinte a pincétől a padlásig páratlan őstörténeti, helytörténeti és művelődéstörténeti kincseket rejt. A pincében iskolai órákat is §ig| j 5^1' |N n Nemcsak a szekszárdi vöröst isszák a városban ... és megy, autóbusz nagyon sok, és ha nem nagy a zsúfoltság, a főváros a 6-os úton két és fél óra alatt elérhető. Szegett szárú Béla Egyvalamiről legjobb akarattal se tudnám felvilágosítani az olvasót. Arról, hogy mit jelent a város neve. Egyesek szerint az Árpádházi Szár László birtokainak szegletében volt. Mások arra esküsznek, hogy az apátságalapító, a maga idején „Bajnok” melléknévvel ellátott 1. Béla kissé sántított, „szegett szárú” volt. A nyelvészek mindezen már néhány évtizede vitatkoznak, igazán nem vagyok alkalmas az ítélőbíró szerepére. De ha már a nyelvészkedésnél tartunk, hadd zárjam szubjektív beszámolómat egy bájos anekdotával. A város egyik legszebb, hangú-
