Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-01 / 5. szám

HAZAI KÖRKÉP 31 Innen indult Háry János „Áldozz a pásztornak, igyál, s élni fogsz!” - imigyen biztatta mintegy ezerkétszáz esztendővel ezelőtt a cimborákat egy görög szövegű áldozati csésze. Szekszárdi szőlőtőkék kapálásánál került elő, de találtak itt régebbi „borissza” emléket is. Az egyik ásatáskor előkerült díszes szarkofágban egy 3. századból származó üveg borra akadtak, amit azóta is őriznek a Nemzeti Múzeumban. Mégis téved, aki azt gondolja: Szekszárd városa csak boráról nevezetes. Róma hét dombra épült, Szekszárdot hét halom veszi körül: a Csatár, a Bartina, a Bakta, az Előhegy, a Remete, a Kopasz- és az Óriás-hegy. Lépjünk közelebb! A „Szekszárdon születtem / Színésznőt szerettem” alliteráció költője, Babits Mihály már rég­óta hiába keresné azt a „kis vá­ros: - nagy falut”, mely „mint ál­mos eb” nyújtózott a dombok alatt. Aki a tíz éve megjelent „Magyarország” című Panoráma útikönyvet kezébe veszi, az is ba­josan igazodik el az abban olvas­hatók nyomán. Az akkori hu­szonháromezer lakosú városban most majdnem kétszer ennyien laknak, de szerencsére sokkal többen sose lesznek, mert egysze­rűen nem férnének el. Szekszárd, a legkisebb magyar megyeszék­hely, melynek mellékesen szólva még „megyei rangú város” titulu­sa sincsen, azért is kedves szá­momra, mert sose lesz nagy. Célszerű azonban messzebbről kezdeni, hiszen az átlagos idelá­togató a híres-nevezetes bor lété­nél aligha tud többet erről a vi­dékről. Ha igaz, az első tudatos szőlőtelepítő egy keménykezű ró­mai katonacsászár volt itt: Pro­­bus. Hihető, mert a híres borvi­dék, a Szerémség szülötte volt. Telepítőkedvét az akkori munka­eszközök használatát alighanem megunt légionáriusok azzal ho­norálták, hogy rövid, de eredmé­nyes hatéves uralkodása utolsó esztendejében rövid úton agyon­verték. Ha rajtam múlt volna, bizonyá­ra nekik állittatok szobrot a mai Kálvária-hegyen. A Kálvária­­hegy amúgy mindössze húsz mé­terrel fekszik alacsonyabban a tenger szintje felett, mint a budai Gellért-hegy (208 m). A panorá­ma kedvéért feltétlenül érdemes felmenni és lehetőleg egy pillan­tást se vetni az ott álló szobor­szörnyetegre, mely állítólag a vá­ros szimbóluma lenne, csak egye­dül a szekszárdiak nem érzik an­nak. Római villák, hadiút Szekszárd, Alisca néven, kelta település volt. Később római vil­lák népesítették be az itteni dom­bok lábánál húzódó fontos hadi­út mentén. Aztán jöttünk mi, ma­gyarok, főleg pedig I. Béla király, aki 1061-ben bencés apátságot alapított itt. Ennek templomrom­jait feltárták, a király sírját nem, mert a múlt század első harmadá­ban Pollack Mihály fölébe épít­tette az egyik legszebb klasszicis­ta stílusú művét, a régi megyehá­zát, mely egyébként a Magyar Nemzeti Múzeum egyenes ági őse. A megyeházába a környék földesurai csak bejártak, de nem laktak itt. így Bezerédi István se, az első jobbágyfelszabadító ma­gyar nemes, akinek szobra hátat fordít a Béla téren az ország leg­nagyobb egyhajós templomának, és nézi azt a páratlan szép épüle­tet, ahol életében annyiszor meg­fordult. Szekszárdnak nem voltak föl­desurai, így nagyon korán gazdag szőlőtermesztő város lett. A ta­nyák, présházak száma a négyez-Az I. Béla királyunk alapította bencés apátság romjai a régi megyeháza udvarán. Nyári koncertek helye

Next

/
Oldalképek
Tartalom