Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-01 / 5. szám

10 POSTALÁDÁINKBÓL \ Az Új Magyar Hírek postarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített for­mában közölje. ÉHE ASZÓNAK... A minap kaptam kéz­hez az itteni Postai Hír­lapszolgálat tájékoztatóját a Magyar Rádió és Televí­zió Újság 1991-es új árá­ról. Úgy érzem, az újon­nan megállapított évi elő­fizetési díj minden képze­letet felülmúl, és miután hasonló mértékű az ár­emelés a többi, Magyaror­szágról behozott lapnál is, gyakorlatilag elérhetetlen­né vált szlovákiai kisebb­ségünk számára a magyar­­országi sajtótermékek elő­fizetése. A kilencforintos Rádió és Televízió Újság egyéves előfizetési díja 884 Kcs, ami felháborító aránytalanság és indoko­latlan árdrágítás. Hasonló tendencia figyelhető meg, ha nem is ennyire kirívó mértékben, a behozott könyvek árának megálla­pításánál is. Nem kell külön hangsú­lyoznom, milyen jelentő­séggel bír számunkra az, hogy elfogadható áron juthassunk hozzá anyaor­szági sajtótermékekhez. Naponta érzékelhetjük, mennyire elsilányodott anyanyelvűnk, melynek használatában, sajnos, többségünk csak igen ala­csony fokig jutott el. Ezért is feltétlenül szükséges, hogy a nyomtatásban megjelent magyarországi szellemi termékek szá­munkra kellő választék­ban és mennyiségben elér­hetőek legyenek. Nagyon kellemetlenül érinti az itteni magyarsá­got, hogy a totalitárius rendszerben aránylag ol­csó áron hozzájuthatott a magyar sajtótermékekhez, most pedig, furcsa módon éppen egyre jobban ki­bontakozó demokráciánk­ban, ez számára elérhetet­lenné vált. Ráadásul ad­minisztratív intézkedéssel is nehezítették megrende­léseinket, mivel a Postai Hírlapszolgálat helyi ki­­rendeltségén nem, csak a pozsonyi központban le­het előfizetni! EGYÜD LÁSZLÓ FELED, CSEHSZLOVÁKIA NEM PÁRATLAN, DE... Nagyon örültem P. En­gel úr megállapításának (Magyar Hírek, 1990. 21. szám), miszerint Magyar­­országon a Monarchia évei alatt a nemzetiségek nem voltak elnyomva. Életfontosságú, hogy az ilyen megállapítások - hi­teles adatokkal alátá­masztva - minden adandó alkalommal nyilvánossá­got kapjanak. Ilyen meg­állapítást találhatunk dr. Kosáry Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnö­kének angol nyelvű köny­vében, a History of Hun­gary (The Benjamin Franklin Bibliophile So­ciety, Cleveland-New York) X. fejezete (The Era of Dualism) 289. ol­dalán, amely Magyaror­szágnak Horvátországhoz való viszonyát tárgyalja: „A honvédelem és a pénz­ügyek közösek voltak Ma­gyarországgal és ezért a magyar parlamentnek hu­szonkilenc horvát tagja volt, akik a parlamenti tár­gyalások, viták alatt saját anyanyelvükön beszélhet­tek. A horvát hadügyi szer­vek nyelve szintén horvát volt. Kétségen kívül az 1868. évi megegyezés az 1873. évi módosítással együtt előnyös volt Horvát­országra nézve, mert sza­bad és kedvező életlehető­séget biztosított neki.” - Kíváncsi volnék, hogy hány demokratikus, parla­menti kormányzatú or­szág engedte meg valaha is, hogy parlamentjében az ország hivatalos nyel­vén kívül más nyelven is tárgyalhassanak a parla­ment tagjai? DR. NAGY JÁNOS GAITHERSBURG, MD, USA (A mai román, csehszlovák vagy jugoszláv alkotmány is lehetőséget ad arra, hogy a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön szólalhas­sanak fel a parlamentben. Más kérdés, hogy a gya­korlatban erre szinte soha nem kerül sor: a magyar nemzetiségű képviselők az adott ország nyelvén szok­ták elmondani felszólalá­saikat. - A szerk.) EGY SZEMTANÚ EMLÉKEZIK Claire Kenneth „Kará­csony a kitelepítésben...” című Írásával kapcsolat­ban legyen szabad megje­gyeznem, hogy Csáky Ist­ván gróf külügyminiszter halálának közvetlen tanú­ja voltam. Csáky István külügymi­niszter 1940. december 12-én írta alá Belgrádban a magyar-jugoszláv örök­barátsági szerződést, ahonnan Bledbe ment, né­hány napi pihenőre. Már Belgrádban állandó rosz­­szullétről panaszkodott. Visszatérése után beszállí­tották a régi Verebély-kli­­nikára, ahol 1941. január 25-én halt meg. A kórház előszobájában tanúja vol­tam annak, hogy Csáky grófné és a népszerű bu­dapesti jugoszláv követ, Rasics naphosszat hírekre vártak Csáky István álla­potáról. Csáky István titkárai: őrgr. Pallavicini Hubert és dr. Újpétery Elemér vol­tak. Újpétery Elemér „Végállomás Lisszabon” (Magvető, Budapest 1987) című könyvében helyesen jellemzi Csáky Istvánt. Többek között ezt írja ró­la: „... nem volt egészséges ember... fő panaszai a májával voltak kapcsolato­sak. " így halt meg Csáky István gróf. SOMSS1CH LÁSZLÓ, VOLT KÜLÜGYMINISZTERI TITKÁR, NEW YORK, N. Y., USA MAGYAR SZÍVVEL, IZRAELBŐL Honfitársaim, béke ve­letek! Ezeregy köszönet! Tegnapelőtt kaptuk meg az Új Magyar Hírek leg­utóbbi számát. Nem tudom ecsetelni Nektek, milyen kitörő örömmel vettük kézbe! Most 18 kézpárban forog. Minden cikk és riport benne napi találkozásaink első témája! Nem a köze­lünkben folyó háború - ámbár ez éjszaka kétszer lettünk riadózva, gázálarc stb. Reméljük, hogy tovább­ra is kapjuk az Új Magyar Híreket. Egyébként pedig meg­ragadom az alkalmat, hogy kibucom magyar vo­natkozású kulturális élmé­nyéről beszámoljak. Kibu­­cunk szülötte, Ráchel Hochman Niszimov szá­molt be munkájáról, a Kőműves Kelemen színre­­vitelének zenei irányításá­ról. Sarkadi Imre szövege alapján, magyar koreográ­fus és zeneszerző alkotá­saival, héber szöveget éne­kelnek a szereplők - de magyar akcentussal! Vég­telen örömünkre! Sajnos, nem „fogtam” a zeneszer­ző és a koreográfus neve­it. De a dallamok! Azokat igenis fogtam! Zsolcán hallottam egy disznótor alkalmából, ahová cseléd­lányunk, Takács Teri vitt el Miskolcról. Most újra hallottam őket. Dobogott a szívem. A szemem meg­telt könnyel. Üdv! Salóm! EFRA PORÁT KIBUC MÁÁBÁRAT, IZRAEL CIRKUSZI „RÁADÁS” Amerikai feleségem és én egy biológiai kongresz­­szus alkalmából hazaláto­gattunk Budapestre. Az édesanyámmal és a felesé­gemmel elmentünk a Fő­városi Nagycirkuszba is. Mivel egy kicsit későn in­dultunk, vagy öt perccel az előadás kezdete előtt érkeztünk meg. Mondtam a nejemnek, hogy adja ide

Next

/
Oldalképek
Tartalom