Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
10 POSTALÁDÁINKBÓL \ Az Új Magyar Hírek postarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. ÉHE ASZÓNAK... A minap kaptam kézhez az itteni Postai Hírlapszolgálat tájékoztatóját a Magyar Rádió és Televízió Újság 1991-es új áráról. Úgy érzem, az újonnan megállapított évi előfizetési díj minden képzeletet felülmúl, és miután hasonló mértékű az áremelés a többi, Magyarországról behozott lapnál is, gyakorlatilag elérhetetlenné vált szlovákiai kisebbségünk számára a magyarországi sajtótermékek előfizetése. A kilencforintos Rádió és Televízió Újság egyéves előfizetési díja 884 Kcs, ami felháborító aránytalanság és indokolatlan árdrágítás. Hasonló tendencia figyelhető meg, ha nem is ennyire kirívó mértékben, a behozott könyvek árának megállapításánál is. Nem kell külön hangsúlyoznom, milyen jelentőséggel bír számunkra az, hogy elfogadható áron juthassunk hozzá anyaországi sajtótermékekhez. Naponta érzékelhetjük, mennyire elsilányodott anyanyelvűnk, melynek használatában, sajnos, többségünk csak igen alacsony fokig jutott el. Ezért is feltétlenül szükséges, hogy a nyomtatásban megjelent magyarországi szellemi termékek számunkra kellő választékban és mennyiségben elérhetőek legyenek. Nagyon kellemetlenül érinti az itteni magyarságot, hogy a totalitárius rendszerben aránylag olcsó áron hozzájuthatott a magyar sajtótermékekhez, most pedig, furcsa módon éppen egyre jobban kibontakozó demokráciánkban, ez számára elérhetetlenné vált. Ráadásul adminisztratív intézkedéssel is nehezítették megrendeléseinket, mivel a Postai Hírlapszolgálat helyi kirendeltségén nem, csak a pozsonyi központban lehet előfizetni! EGYÜD LÁSZLÓ FELED, CSEHSZLOVÁKIA NEM PÁRATLAN, DE... Nagyon örültem P. Engel úr megállapításának (Magyar Hírek, 1990. 21. szám), miszerint Magyarországon a Monarchia évei alatt a nemzetiségek nem voltak elnyomva. Életfontosságú, hogy az ilyen megállapítások - hiteles adatokkal alátámasztva - minden adandó alkalommal nyilvánosságot kapjanak. Ilyen megállapítást találhatunk dr. Kosáry Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnökének angol nyelvű könyvében, a History of Hungary (The Benjamin Franklin Bibliophile Society, Cleveland-New York) X. fejezete (The Era of Dualism) 289. oldalán, amely Magyarországnak Horvátországhoz való viszonyát tárgyalja: „A honvédelem és a pénzügyek közösek voltak Magyarországgal és ezért a magyar parlamentnek huszonkilenc horvát tagja volt, akik a parlamenti tárgyalások, viták alatt saját anyanyelvükön beszélhettek. A horvát hadügyi szervek nyelve szintén horvát volt. Kétségen kívül az 1868. évi megegyezés az 1873. évi módosítással együtt előnyös volt Horvátországra nézve, mert szabad és kedvező életlehetőséget biztosított neki.” - Kíváncsi volnék, hogy hány demokratikus, parlamenti kormányzatú ország engedte meg valaha is, hogy parlamentjében az ország hivatalos nyelvén kívül más nyelven is tárgyalhassanak a parlament tagjai? DR. NAGY JÁNOS GAITHERSBURG, MD, USA (A mai román, csehszlovák vagy jugoszláv alkotmány is lehetőséget ad arra, hogy a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön szólalhassanak fel a parlamentben. Más kérdés, hogy a gyakorlatban erre szinte soha nem kerül sor: a magyar nemzetiségű képviselők az adott ország nyelvén szokták elmondani felszólalásaikat. - A szerk.) EGY SZEMTANÚ EMLÉKEZIK Claire Kenneth „Karácsony a kitelepítésben...” című Írásával kapcsolatban legyen szabad megjegyeznem, hogy Csáky István gróf külügyminiszter halálának közvetlen tanúja voltam. Csáky István külügyminiszter 1940. december 12-én írta alá Belgrádban a magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződést, ahonnan Bledbe ment, néhány napi pihenőre. Már Belgrádban állandó roszszullétről panaszkodott. Visszatérése után beszállították a régi Verebély-klinikára, ahol 1941. január 25-én halt meg. A kórház előszobájában tanúja voltam annak, hogy Csáky grófné és a népszerű budapesti jugoszláv követ, Rasics naphosszat hírekre vártak Csáky István állapotáról. Csáky István titkárai: őrgr. Pallavicini Hubert és dr. Újpétery Elemér voltak. Újpétery Elemér „Végállomás Lisszabon” (Magvető, Budapest 1987) című könyvében helyesen jellemzi Csáky Istvánt. Többek között ezt írja róla: „... nem volt egészséges ember... fő panaszai a májával voltak kapcsolatosak. " így halt meg Csáky István gróf. SOMSS1CH LÁSZLÓ, VOLT KÜLÜGYMINISZTERI TITKÁR, NEW YORK, N. Y., USA MAGYAR SZÍVVEL, IZRAELBŐL Honfitársaim, béke veletek! Ezeregy köszönet! Tegnapelőtt kaptuk meg az Új Magyar Hírek legutóbbi számát. Nem tudom ecsetelni Nektek, milyen kitörő örömmel vettük kézbe! Most 18 kézpárban forog. Minden cikk és riport benne napi találkozásaink első témája! Nem a közelünkben folyó háború - ámbár ez éjszaka kétszer lettünk riadózva, gázálarc stb. Reméljük, hogy továbbra is kapjuk az Új Magyar Híreket. Egyébként pedig megragadom az alkalmat, hogy kibucom magyar vonatkozású kulturális élményéről beszámoljak. Kibucunk szülötte, Ráchel Hochman Niszimov számolt be munkájáról, a Kőműves Kelemen színrevitelének zenei irányításáról. Sarkadi Imre szövege alapján, magyar koreográfus és zeneszerző alkotásaival, héber szöveget énekelnek a szereplők - de magyar akcentussal! Végtelen örömünkre! Sajnos, nem „fogtam” a zeneszerző és a koreográfus neveit. De a dallamok! Azokat igenis fogtam! Zsolcán hallottam egy disznótor alkalmából, ahová cselédlányunk, Takács Teri vitt el Miskolcról. Most újra hallottam őket. Dobogott a szívem. A szemem megtelt könnyel. Üdv! Salóm! EFRA PORÁT KIBUC MÁÁBÁRAT, IZRAEL CIRKUSZI „RÁADÁS” Amerikai feleségem és én egy biológiai kongreszszus alkalmából hazalátogattunk Budapestre. Az édesanyámmal és a feleségemmel elmentünk a Fővárosi Nagycirkuszba is. Mivel egy kicsit későn indultunk, vagy öt perccel az előadás kezdete előtt érkeztünk meg. Mondtam a nejemnek, hogy adja ide
