Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
22 MIVÉ LETT AZ 1989. DECEMBERI BARÁTSÁG? Koncepciós perek, ártatlan gyilkosok Előző számunkban részletet közöltünk Kincses Előd nemrégiben megjelent Marosvásárhely fekete márciusa című könyvéből. Az erdélyi magyarság egyik vezető egyénisége az e kötetében közzétett tragikus krónika folytatását írta meg. A közös véráldozattal kivívott győzelem után úgy éreztük, végre-valahára a magyarok és románok egymásra találtak, létrejöhet az oly szükséges történelmi kibékülés. Tudtuk, nem várhatjuk a sült galambot, ezért már december 26-án létrehoztuk a román és magyar értelmiség Barátság platformját. A román aláírók névsorát átolvasva megdöbbenve állapítom meg, hogy a tizennégy aláírás közül tíz (!) „megvatrásodott”. (A Vatra Romaneasca szélsőséges román nacionalista szervezet - a szerk.) Nem is egy közülük gyászos szerepet vállalt az 1990. március 19-20-iki magyarellenes pogromok megvalósításában. Radu Ceontea philippikáit a román szenátusban „tévésztárként” mondogatja, dr. loan Pascu, az OGYI - a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem - rektora (az egyetlen, a Ceausescuérából átmentett rektor Romániában!) két fronton is harcol: a pogrom megszervezése mellett mindent megtesz az önálló magyar nyelvű tagozat visszaállítása ellen. Persze, a román kormány mindebben aktívan támogatja, az önálló magyar tagozat visszaállítása helyett katonaorvosit indítottak. Lázár Ládariu író pedig, mint a Cuvintul Liber főszerkesztője, vérszerződést kötött a Vatra Romaneasca-val arról, hogy a „független, demokratikus napilap” ennek a magát kulturálisnak álcázó, politikai szervezetnek a propagandáját fogja szajkózni. (A napi penzum: két magyarellenes, hazug cikk - pl. Judea ezredes azt írta, Sütő András már régebben elvesztette bal szeme világát, egy családi perpatvar során ...) Mindazt, ami talán a legnehezebben elviselhető a marosvásárhelyi pogromok következményei közül, Sütő András így fogalmazta meg: „a gyilkosok megpróbálják eljátszani az áldozat szerepét, és nem riadnak vissza a legabszurdabb rágalmak terjesztésétől sem. ” Sütő megállapítása a mindennapok gyakorlatában a következőképpen néz ki: Mindenekelőtt a román jogrendszer és igazságszolgáltatás ismerőjeként szomorúan, de a tények alapos tanulmányozása által adott magabiztossággal ki merem jelenteni azt, hogy a Ceausescu-rezsim érintetlenül hagyott erőszakszervezetei ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, mint amelyeket a bukott diktátor uralma alatt is alkalmaztak. Az 1990. március 19-20-iki marosvásárhelyi pogromok után a magyar és cigány lakosságot bűnbakként kezdték üldözni. A pogromok kitervelőit és végrehajtóit a sajtóban és a televízióban dicsőítették, a magyar és cigány áldozatokat pedig bűnvádi eljárásokkal zaklatják, kegyetlenül bántalmazzák, és koncepciós perekben hozott ítéletekkel (vagy anélkül) börtönbe vetik őket. A jogos önvédelem nem kerülhet szóba. Ezekben a büntetőperekben csak a támadás visszaverésével foglalkoznak, de magáról a román támadásról tilos beszélni. A védelem ezzel kapcsolatos kérdéseit a bírók egyszerűen elutasítják. Ezért úgy néz ki a helyzet, hogy a magyar és cigány vádlottak ütlegelték a románokat, csak azért, mert ők románok, s így büntetőjogilag felelősségre vonhatók. A büntetőpereket a kisebbségi lakosság megfélemlítésére és az országból való kiűzésére is felhasználják. A legismertebb jogtipró eseteket felsorolom, s kérem a nemzetközi emberjogi szervezetek segítségét az ártatlanul elítélt emberek kiszabadítása és a hasonló perek leállítása érdekében. A Maros megyei ügyészség a márciusi események kivizsgálásával kapcsolatos tevékenységét az elmúlt év decemberében a következőképpen foglalta össze. A nyomozást 23 ügyben folytatják, ezek során letartóztattak 19 személyt (12 cigányt, 6 magyart - és 1 románt, akit néhány hét után szabadlábra helyeztek). Megjegyzem, az ügyek részletes felsorolásából kiderül, valójában sokkal több személyről van szó. Ezenkívül „kihágásért” letartóztattak és három-hathavi börtönbüntetésre ítéltek 14 személyt (12 cigányt és 2 magyart). A fontosabb esetek a következők: A marosvásárhelyi bíróságon a múlt év májusában kezdték meg Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kiss Péter, Tóth Árpád, Lőrincz József és Puczi Béla marosszentgyörgyi (Singeorgiu de Mures) - Marosvásárhely határában lévő falu - ügyének tárgyalását. (Dossziészám: 2696/1990.) Az ügyet időközben a Legfelsőbb Törvényszék áthelyezte a nagybányai bíróságra. A vádlottakat március 28-án helyezték előzetes
