Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
ÁTMENETI EMBEREK 9 hívta föl a figyelmet, hogy e sorok írója, kollégájával, könnyedén besétálhatott egy őrizetlenül hagyott ajtón, ki a hangárokhoz, s akár egy egész terrorszervezet juthatott volna a repülőgépekhez a hátunk mögött. Szerencsére különösebb baj nem történt, mindössze a Malév vezérigazgatója esett áldozatul, őt eltávolították állásából, és az evakuálás a szigorú biztonsági előírások megtartása mellett azóta is folyik tovább. Közben Magyarországon megteltek a sorra nyíló menekülttáborok. Albánok, románok, Szomáliák, oroszok várják, hogy továbbutazhassanak. A fejlett Nyugat azonban egyre kevesebb embert fogad be. így ezrek és ezrek ragadnak Magyarországon. A csillebérci egykori úttörőtábor ismét menekültektől hangos. Itt igyekeznek kivárni, ameddig valahová megkapják a bevándorlóvízumot. Ám a nagy népvándorlásnak még nincs vége. Ä neheze csak ezután jön. A Szovjetunióban hamarosan bevezetik a világútlevelet, és akkor - szakértők szerint - milliók vágnak neki a nyomor és polgárháború sújtotta birodalomból. Többségük éppen Magyaror-A pisztoly csak játék, a Kiiátástalanság valódi szágon keresztül vonul majd. Több illetékes ezért azt javasolta: sürgősen vezessék be a vízumkényszert, és így előzzék meg, hogy ez az újkori népvándorlás keresztülzúduljon az országon. Ennek bekövetkezte ugyanis megoldhatatlan feladatok elé állítaná a gazdaságot, nem is beszélve arról, hogy ezrek nem kapnának beutazási engedélyt Nyugatra, s huzamos ideig kellene őket eltartani. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? - kérdeztük a nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli minisztert, dr. Gálszécsy Andrást, aki a menekültkérdéssel foglalkozó Európa Tanács ülésén képviselte a magyar kormányt. A miniszter lehetetlennek tartja, hogy Kelet felé lezárjuk a határokat. Hiszen körbe-körbe a határon túl is magyarok élnek, és az megengedhetetlen, hogy őket ne engedjék be. Azt viszont szinte képtelenség kiválogatni a határon: ki a magyar és ki nem.- A szovjet világútlevél bevezetésétől nem tartok igazán - fejtegeti Gálszécsy András -, ahogy a szovjet bürokráciát ismerem, jó ideig eltart, amíg mindenki megkapja. Viszont nagyfokú társadalmi nyugtalanság esetén a határ mentén élők nem fogják megvárni, amíg Moszkvából megérkezik a szükséges dokumentum, hanem hónuk alá kapják a batyujukat, és nekivágnak a zöld határnak. Ezeket az embereket nincs hova visszafordítani, s ha már itt vannak, akkor kenyeret kell nekik adni. Ám hazánk gazdasága nem bírja el, ha nagyon sokan jönnek, így a Nyugatra fokozott felelősség hárul. Magyarország már számtalanszor volt a Nyugat védőbástyája. Most a Nyugatnak kell segíteni, hogy európai módon elláthassuk a menekülőket. Mert saját állampolgárainktól mégsem vehetjük el az élelmet. A politikusok a megoldáson törik a fejüket, közben az „átmeneti emberek” a pályaudvarokon, menekülttáborokban várják, hogy sorsuk jobbra forduljon, valahol végre otthonra leljenek.- Nézze, kibírtam harminc évet Albániában - vonogatja F. a vállát Csillebérc fái alatt egy kis barakkban, ahol most meghúzza magát. - Ez a néhány hónap most nem számít. Majd küldök képeslapot Angliából - mondja bizakodva. Aztán újra a gyűrött könyv fölé hajol, lassan mormolja magában: My name is F. I am from... Menekültjog Magyarország 1989 márciusában csatlakozott az 1951-ben megkötött Menekültügyi Konvencióhoz. A konvenciót aláíró országok vállalják, hogy megvizsgálják a menekiiltstátus megadásának feltételeit azoknál a kérelmezőknél, akiket hazájukban vallásuk, fajuk, nemzeti hovatartozásuk, sajátos társadalmi csoporthoz tartozásuk miatt üldöznek, vagy üldözés veszélyének vannak kitéve. Nem kaphatják meg a menekültstátust többek között a háborús bűnösök, vagy azok, akik az ENSZ Alapokmányának valamely rendeletét súlyosan megsértették. Magyarország csak az Európából érkezőknek ad menekültstátust. A menekült jogállása hasonló a magyar állampolgáréhoz, de például nincs választójoga, nem terheli honvédelmi kötelezettség és nem tölthet be magyar állampolgársághoz kötött állást. Ám részt vehet ingyenes magyar nyelvoktatáson, és úgynevezett konvenciós útlevelet kaphat, amely nem tünteti fel állampolgárságát. Menekültstátusért általában azoknak érdemes folyamodniuk, akik Magyarországon kívánnak maradni, de: vagy nem kívánják felvenni a magyar állampolgárságot, vagy az állampolgárság feltételeinek nem felelnek meg. A menekii It jog nem élethosszig tartó, időről időre megvizsgálják, jogosult-e rá még az illető. Magyarországon a konvencióhoz való csatlakozás óta körülbelül háromezren kaptak menekültjogot, háromnegyedük romániai magyar. A Menekültügyi Hivatal munkatársai kérdésünkre megerősítették, a státus megadása szempontjából közömbös a nemzetiséghez való tartozás. DÉSI JÁNOS