Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
20 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK zsef hidat választották az elkeseredettek, életuntak, annak természetesen hídszerkezeti okai vannak. Aki a híd közepén, vagyis a nagy acéltartó legalacsonyabb pontján felugrik rá, kényelmesen lépegethet fölfelé. Majd, mikor meredekebb lesz lába alatt az acéljárda, át tudja magát tornázni a híd dekoratív felső toldalékára, s annak cirádáin kapaszkodhat föl a kiterjesztett szárnyú négy turulmadár egyikére. Aszerint jut föl, hogy a híd közepétől milyen irányba indult el. Ha jól megnézzük ezt a sötét tömeget, észrevehetjük, hogy csak a felső része árnyék, az alapja valóságos táj, kővel szegett kis park, amelybe a szintkülönbség kiegyenlítésére lépcsőt is beépítettek, hozzáillő kapaszkodóval. A mostani gyalogos- és villamosaluljárórendszert, ha jól emlékszem, 1940 körül építették. A képek tanúsága szerint volt itt korábban egy kezdetlegesebb aluljáró, amelyen át közvetlenül a Duna-partra lehetett kijutni. Tükörkép, bárka, erőd A híd tükörképe fotótechnikai különlegesség (5). A bal alsó sarokban a Ferenc József (Szabadság) híd egy szakaszának tükörképe látszik a vízen. A másik képen (6) már a távolba tűnt, az előzőn még kikötésre váró gőzös. A kikötött bárkákhoz hasonlatos jószágokon hajókáztak a Jókairegények hősei, hősnői: Az aranyember, A tengerszemű hölgy. A két kép így együtt hatásosan ' mutatja, mekkora forgalmat bonyolítottak le a dunai hajósok. Vontatók, uszályok, személyszállító gőzösök lepik a partot. Az alsó rakparton megszakítatlan sorban rakodnak be és ki a hórukkemberek, modernebb szóval: az anyagmozgatók. Vojtina ars poeticája című esztétikai versében ezt írja Arany János: Büszkén a Gellért hordja bársonyát, S fején mint gondot, az új koronát; Lenn a Tabánban egy toronytető Gombjának fénye majdnem égető; Csillag alatt ezt fűzi a négy verssorhoz a költő: „Ez 1849-ben volt így.” Az új „korona” - a Gellért-hegyi erőd. Azért gond a magyaroknak, mert innen nemcsak szemmel tartani lehetett Pestnek és Budának nagyobb részét, hanem össze is lövetni. Arany jegyzetével gondjaim vannak. 1849-ben? A Szalontára szorult költő ebben az évben nem járt Pesten. 1848 júniusában töltött itt két hetet. Hivatalos dolgait intézte, mint Vas Gereben újságjának, a Nép Barátjának munkatársa. De ha 1849-ben megy Pestre, fellegvárat akkor sem talált volna, mert 1851-ben (kevésbé szavahihető források szerint 1850-ben) építették, Zita Emanuel altábornagy tervei szerint. Meglehet, hogy építőanyagokat 1849-ben kezdtek fölszállítani a hegy tetejére (óriási építkezés volt), de ez sem hitelesíthetné az 1849-es dátumot. Változott-e a Pestről szemlélt látképen olyasmi, ami külön jegyzetet érdemelt a versbe? Nem változott. Hacsak olyasmi nem, hogy megnőttek a fák, eltakartak egy tornyot. De hát ki látott toronygombig felmagasló fákat? Vagy talán berozsdásodott tíz év alatt a toronygomb, amelynek fénye a versben majdnem égető? Jut eszembe. Bal oldalon lent kis hajó látható (7). Az egyiknek oldalán felirat: Hunyadi János. Ez azonban nem történelmi tiszteletadás a nagy hadvezérnek, hanem " budai keserűvíz reklámja. A Duna-uszodától a Tabánig Baloldalt vaskos kőépítmény, amelybe ünnepélyes alkalmakkor zászlórudat lehet illeszteni. A kép segíti a felvétel helyének meghatározását. Két ilyen zászlórúdtartó ma is megvan a Roosevelt téren. Ám az azonosítás nem sziklaszilárd: a két építmény profilja eltérő (8). Balra, lent a vízen van kikötve egy különleges faépület. Legjobban az egykori Duna-uszodához hasonlít. Ennek az uszodának a vize állandóan cserélődött. Könnyű neki, Duna-víz volt. A háború végén a lakosság eltüzelte az uszodába beépített favagyont. Ma már nem lehetne ilyen uszodát építeni, mert a Duna vize századunkban végzetesen elszennyeződött, elfertőződött. A hajdan híres ódon városrész, a Tabán (9) emlékét ma már csak irodalmi művek éltetik. Azt is kevesen tudják már, hogy a mai Buda térképén hol kellene keresni a megmaradt, töredék Tabánt. Ma is fennálló házai, háztöredékei a Döbrentei utcában és a tabáni katolikus templom környékén maradtak meg. Túlsó, vagy azt is mondhatjuk: a felső fele, a Naphegy lejtője föl a Czakó utcáig.
