Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

58 AMI A KEZDETEK ELŐTT VOLT panteizmuson át ateizmusig, libe­rális-alkotmányos királypártiság­­tól polgári republikánusságon és kispolgári demokratikusságon át utópista szocializmusig terjedt. De árnyalatait összekötötte a fel­tétlen hit a józan észben, a ta­pasztalt világot áttekinteni képes értelemben, az antifeudalizmus­­ban és az egyház világi hatalma ellen tiltakozó antiklerikalizmus­­ban. A francia forradalomig szö­vetséges célkitűzések a forrada­lom győzelmétől kezdve egymás ellen fordultak. De addig minde­nütt a polgári forradalmat készí­tették elő. Az egész gondolkodást átalakító szellemi mozgalom Angliából indult, Franciaország­ban virágzott ki világhatásúvá, bölcselet, irodalom, publicisztika új útra indult vele egész Európá­ban. A magyar gondolkodást Bécsben ihlette meg. A császári udvarban szolgáló magyar neme­si testőrség körében indult új út­jára a nagy csöndesség után a magyar irodalom. A főalak Bes­senyei György. Ösztönző ereje saját korán és körén túl a követ­kező nemzedékek egymásutánjá­ra kiterjedt. A forradalmi törek­vések, majd a reformkori eszmék, a bontakozó és kivirágzó magyar romantika úgyszólván 1848-ig Bessenyeihez és társaihoz vezet­hető vissza. Ez a magyar felvilágosodás a polgárosodás szellemét készíti elő, s közben azt is felismeri, hogy a polgári-városi élet, a fej­lesztendő nemzeti nyelv, a nem­zettudat általánosodása nem nél­külözheti a színházat. Színház pedig nincs dráma nélkül. Jelké­pes is, következetes is, hogy Bes­senyei egy drámával hirdeti meg a szellem új hangját. 1772-ben je­lenik meg Bessenyei „Ágis tragé­diája” című drámai műve. Verses történelmi tragédia, a francia drámák párrímes alexandrinusai­ban fogalmazva. Tárgya: egy tár­sadalmi reformátor törekvése és bukása, de bukásában is utat mu­tatva. Előzmény nélkül, de követ­kezményeket igénylő mű. Szín­ház még nincs hozzá, de léte buz­dít a színházra és buzdít a továb­bi drámák írására. És amint Bécsben magyarul megszólal az új hang, szinte azonnal visszhangzik rá nem egy Bessenyei György szobra Nyíregyházán magyar város szellemi élete. Ko­máromban, Kassán, Pesten, majd az oly távoli Debrecenben és a még távolabbi Erdélyben, Ko­lozsvárott hamarosan felvilágo­sodott körök egymással verseng­ve olvassák a francia példaképe­ket (elsősorban azt a Voltaire-t, akit Bessenyei is legfőbb példa­képének tart), írják az új magyar verseket, prózai műveket, itt-ott drámákat is az előbb-utóbb meg­valósítandó magyar színházak számára. És akik drámákat írnak - s közönségük, amely drámákat vár -, egyben előkészítik a most már közigényként szükséges ál­landó, hivatásos magyar színhá­zat. A pesti felvilágosodottak már az 1780-as években kísérle­teztek vele, habár a gyanakodó hatóságok lépten-nyomon meg­akadályozzák a magyar színháza­lapítást. Német színház már van Pesten. De ugyanezt magyarul? Ennek veszélyes politikai íze van. Az igény mégis erősebb az ellen­állásnál. És tizennyolc évvel Ágis tragédiája után - 1790-ben - megszólal Pesten az első magyar színpadi szó. HEGEDŰS GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom