Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
58 AMI A KEZDETEK ELŐTT VOLT panteizmuson át ateizmusig, liberális-alkotmányos királypártiságtól polgári republikánusságon és kispolgári demokratikusságon át utópista szocializmusig terjedt. De árnyalatait összekötötte a feltétlen hit a józan észben, a tapasztalt világot áttekinteni képes értelemben, az antifeudalizmusban és az egyház világi hatalma ellen tiltakozó antiklerikalizmusban. A francia forradalomig szövetséges célkitűzések a forradalom győzelmétől kezdve egymás ellen fordultak. De addig mindenütt a polgári forradalmat készítették elő. Az egész gondolkodást átalakító szellemi mozgalom Angliából indult, Franciaországban virágzott ki világhatásúvá, bölcselet, irodalom, publicisztika új útra indult vele egész Európában. A magyar gondolkodást Bécsben ihlette meg. A császári udvarban szolgáló magyar nemesi testőrség körében indult új útjára a nagy csöndesség után a magyar irodalom. A főalak Bessenyei György. Ösztönző ereje saját korán és körén túl a következő nemzedékek egymásutánjára kiterjedt. A forradalmi törekvések, majd a reformkori eszmék, a bontakozó és kivirágzó magyar romantika úgyszólván 1848-ig Bessenyeihez és társaihoz vezethető vissza. Ez a magyar felvilágosodás a polgárosodás szellemét készíti elő, s közben azt is felismeri, hogy a polgári-városi élet, a fejlesztendő nemzeti nyelv, a nemzettudat általánosodása nem nélkülözheti a színházat. Színház pedig nincs dráma nélkül. Jelképes is, következetes is, hogy Bessenyei egy drámával hirdeti meg a szellem új hangját. 1772-ben jelenik meg Bessenyei „Ágis tragédiája” című drámai műve. Verses történelmi tragédia, a francia drámák párrímes alexandrinusaiban fogalmazva. Tárgya: egy társadalmi reformátor törekvése és bukása, de bukásában is utat mutatva. Előzmény nélkül, de következményeket igénylő mű. Színház még nincs hozzá, de léte buzdít a színházra és buzdít a további drámák írására. És amint Bécsben magyarul megszólal az új hang, szinte azonnal visszhangzik rá nem egy Bessenyei György szobra Nyíregyházán magyar város szellemi élete. Komáromban, Kassán, Pesten, majd az oly távoli Debrecenben és a még távolabbi Erdélyben, Kolozsvárott hamarosan felvilágosodott körök egymással versengve olvassák a francia példaképeket (elsősorban azt a Voltaire-t, akit Bessenyei is legfőbb példaképének tart), írják az új magyar verseket, prózai műveket, itt-ott drámákat is az előbb-utóbb megvalósítandó magyar színházak számára. És akik drámákat írnak - s közönségük, amely drámákat vár -, egyben előkészítik a most már közigényként szükséges állandó, hivatásos magyar színházat. A pesti felvilágosodottak már az 1780-as években kísérleteztek vele, habár a gyanakodó hatóságok lépten-nyomon megakadályozzák a magyar színházalapítást. Német színház már van Pesten. De ugyanezt magyarul? Ennek veszélyes politikai íze van. Az igény mégis erősebb az ellenállásnál. És tizennyolc évvel Ágis tragédiája után - 1790-ben - megszólal Pesten az első magyar színpadi szó. HEGEDŰS GÉZA
