Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

56 IRODALMI KALANDOZÁS SZÍNJÁTÉKUNK ÉVSZÁZADAI /. Ami a kezdetek előtt volt Az elmúlt esztendőben, 1990. október 25-én emlékezett a ma­gyar színházi világ ama kétszáz év előtti napra, amikor elkezdő­dött az állandó magyar színját­szás. De semmi sem a kezdeténél kezdődik: több mint két évszá­zadnyi előzménye volt már akkor a magyar nyelvű színházi próbál­kozásoknak. Sőt az is meglehet, hogy ennek az áttekinthető előz­ménynek is volt elhomályosodott emlékezetű múltja a középkori évszázadok ködében. Hiszen amikor a Szent István nevéhez fűződő nagy fordulat hozzákap­csolta történelmünket az Európát jelentő kereszténységhez, kitárul­tak a kapuk a nyugati kultúra in­tézményei és életformái előtt. Márpedig az a templomi szertar­tásból kialakult, majd a templom elé kiköltözött, áhítatos indítékú, de szórakoztató hatású játék, a szent szövegeket megjelenítő kö­zépkori keresztény színház már a XII. század végére otthonos volt a nagyobb székesegyházak előtti tereken, hogy épületes élménye­ket adjon a „sátoros ünnepeken” összegyűlt kíváncsi népnek. A diákok kezdték Nincsenek ugyan szövegma­radványaink - túl sok minden pusztult el minálunk a nagyon is viharos évszázadok alatt -, mégis valószínű, hogy az Árpádok vég­ső évszázadában, a XlII-dikban és az Anjouk XIV. századában egyre erőteljesebb külföldi kap­csolataink folytán az olyan kirá­lyi vagy egyházi székes városok­ban, mint Esztergom, Székesfe­hérvár, Pécs vagy Kalocsa, már ezekben a korai emberöltőkben is a Nagyhét napjaiban játszottak evangéliumi szöveget, dramati­zált passiójátékokat vagy egy-egy jeles ünnepnapon legendákat megjelenítő mirákulumokat, ta­lán még nagyobb színpadi felké­"TRAGOEDIA MAGTAR NEL VENN,AZ. SOPHOC I ES K LJ6 C T RÁIA 8 O L Nagiobrc7.reforditatot,c7.az Keret tinrkru’k erköec 7.öknck iobilafokra például //épen latéinak mogia í?e rint rendeltet« Petii Borncmir/i Peter deák áltál. rifiJia fcf 'bréít .lPe/rn fijfcíe mPtttmp'rorflf 7r*m*e'r? (Jfiqarúo Ytddiht-Lac: VI. hí nőitek kikucuetteí molt, mert meg lirtok. M . D. Lvm Bornemisza Péter „Magyar Elektrá”-já­­nak címlapja (Becs, 1558) szültséget igénylő misztériumo­kat is. Es ahol ezeket a kezdetben latin nyelvű kegyes szórakozáso­kat megismerték, ott általában egyhamar - a szélesebb nézőkö­zönség kedvéért - a színjátszók megszólaltak a nép nyelvén. Csak éppen dátumszerűen nincs emlékünk sem arról, mikor és hol játszottak minálunk először ilyenfajta színházat, sem arról, hogy a dialógusok mikor fordul­tak át magyarra. De annyi bizo­nyos, hogy a XIII. század óta külföldi egyetemeken megfordu­ló magyar diákok Itáliában, Franciaországban, Németföldön megismerték az egyházi színját­szást is, és az ezzel párhuzamo­san kialakuló vásári komédiákat is. Ezek a diákok pedig hazatér­vén gyakran szellemi irányítói lettek az udvari és egyházi élet­nek. Amikor tehát a XVI. század­ban, a reneszánsz kultúra virág­korában már írott szövegek bizo­nyítják a magyar drámák létét, és feltételezik a színház gyakorlatát, már középkori hagyomány ala­pozta meg színház- és drámatör­ténetünk korai kísérleteit. Templom, vásár, iskola Attól kezdve, hogy az 1521-ben leírt „Sándor kódex”-be az isme­retlen szerzetes belemásolta a XI. században élt Hroswitha von Ganderstein nevű német költő­­nő-apáca latin mirákulumdrámá­­jának „Három körösztény leány” című magyar átdolgozását, ezt a legrégebbi fennmaradt magyar drámaszöveget, egészen odáig, hogy 1790. október 25-én Kele­men László pest-budai színtársu­lata megkezdte az állandó, hiva­tásos magyar színjátszás történe­tét - e több mint két és fél évszá­zadnyi előzmény alatt -, a szín­játszó kísérletek három otthona: a templom, a vásár és az iskola. A templom valójában a templom előtti teret jelenti. Ott játszották, leginkább a nagyhéten a közép­korból átérkezett áhítatos játéko­kat. Korábban ez volt a leggyako­ribb színjátékforma. A rene­szánsz évszázadaiban - a XV. és XVI. században - a játékok egyre világibbakká lettek, Európa-szer­­te megismerték a klasszikus ókori drámákat, a görög tragédiákat és A Balassi-komédia címlapja (Abrudbánya, 1569) COMOEDIA BALASSI MENNIHART aiultataCarol ,-mellielel fakad* íz Magyar orfagi mafcdrt yaiaztotí A NOS kuraJtul* Minkéi zz* Aggyatot meg az CkififnácitCta í ain.ct ífttcnckU az Menet. NYOMTATTATOT Abrugybaiiyan ezer őtfaz lutuaaki­­lenczedic cMcudöbcn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom