Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 Bozsó József és Keszler Éva a Mária főhadnagy című operettben A darab bemutatója 1942- ben volt, a címszereplő Szeleczky Zita mellett Honthy Hannát, Latabár Kálmánt és Kiss Manyit láthatta a közönség. A mostani felújítás - Seregi László rendezése - Mária főhadnagyát a Madách Színház művésznője, Hűvösvölgyi Ildikó alakítja vendégként, bensőséges lírával, finom eszközökkel. Elhisszük neki, hogy győz a csatatéren és a szerelemben sem marad vesztes. Szerelmét, Jancsó Bálintot, Virágh József játszsza, hatásosan, míg Antónia szerepében Medgyesi Mária remekel. (Az előadást több szereposztásban láthatja a közönség.) * A gazdasági-politikai válság okozta megrázkódtatások a színházakat is sújtják: a közönség vagy elpártol, vagy megnézi, mire ad ki pénzt. Például: kabaréra. Hogy arra a kéthárom órára elfelejtse búját-baját, kikapcsolódjon, önfeledten szórakozzon. A Vígszínház kamaraszínházában, a Pesti Színházban mutatták be a „Régi Pesti Kabaré”-t. A műfaj olyan klasszikusainak műveiből válogatták, mint Békeffy István, Karinthy Frigyes, László Miklós, Lőrincz Miklós, Nóti Károly, Rejtő Jenő és Vadnai László. A többnyire kikapós hölgyekről és urakról szóló jeleneteket a harmincas-negyvenes évek kupiéi, sanzonjai tagolják. Rendezőként a színház két népszerű művésze, Balázs Péter és Szombathy Gyula jegyzi az előadást, akik Kútvölgyi Erzsébet, Venczel Vera, Igó Éva, Benkő Gyula, Harkányi Endre, Tahi Tóth László, Lukács Sándor és mások mellett maguk is ízelítőt adnak a régi pesti kabaré hangulatából. A József Attila Színház új bemutatójának szerzője, Horváth Péter, színészként kezdte pályafutását. Több gyermekdarabját mutatták be sikerrel, így a Mauglit, A farkas szempilláit és az Enyém a vár címűt. Most színre került darabja, a Csao Bambino műfaji meghatározása: zenés családi revü, s 1953— 62 között játszódik. Egy mai negyvenes férfi eleveníti fel - családja sorsán keresztül - életének azokat az éveit, amikor az „átkos kommunista rendszerben” nagyon boldog volt. Mert fiatalon tele volt hittel, elhatározással, remélve a szebb jövőt. A Léner Péter rendezte előadásban a címadó slágeren kívül több ismert, korabeli zeneszám is felcsendül. A főszerepet a nagyszerű Józsa Imre játssza Pécsi Ildikó, Vándor Éva, Szilágyi Tibor, Káló Flórián és mások társaságában. TARJÁN VERA Keszler Éva és Németh Marika az Operettszínház új bemutatóján FOTÓ: MTI Ezt láttuk a moziban Szoba kiáltással, Sárkány és papucs Xantus János új filmjének már a címe is - Szoba kiáltással - arra az abszurd helyzetre utal, amelyben nemzedéke él. Ám az oly sokszor „megénekelt” lakáshiány a filmben tágabb értelmezést nyer. Az ifjabb nemzedék létének kilátástalansága artikulálódik kiáltás-Némethy Ferenc, Für Anikó és Andrzej Ferenc Xantus János új filmjében FOTÓ: BUCSÁNYI ISTVÁN, MAF1I.M sá a beszűkült életteret jelképező kis szobácskábán, amelyet eltartási szerződés keretében bérel az ifjú házaspár egy idős, egyedül élő hölgy hajdan jobb napokat látott, többszintes villájában. Az asszonyka gyereket vár, az ifjú férj épitész, művezető egy olyan építkezésen, amelyet éppen most állítottak le, még a tereprendezés fázisában. A helyzet reménytelen, az adott társadalmi-gazdasági keretek között megoldhatatlan. A rendező talán ezért választotta mindvégig izgalmas, érdekfeszítő filmje formanyelvéül a szürrealizmust, bátran és igen kifejezően használva fel a horrorfilmekből ismert formai elemeket is, Klöpfler Tibor kamerája előtt. A szürreális hatást fokozza, hogy a zene mindvégig Verdi igen drámai, de mégiscsak romantikus muzsikája. Az élet abszurditásával azonban Xantus sem versenyezhet. Hősei a történet idején még viszonylag szerencsések, mert szobához jutottak az említett villában. Ma már talán erre sem volna módjuk. A villa felső traktusát, amelyben Xantus filmje nagyobbik felét forgatta, tulajdonosa - egy nyugdíjas özvegyasszony - egy amerikai üzletembernek adta ki hosszabb időre. A kertben, ahol nemrég a filmes stáb ütött tanyát, most két, USA rendszámú Cadillac áll... Napjainkban, amikor Magyarországon a korábbi 20-25 játék- és dokumentumfilmmel szemben forgatnak, különösen örvendetes, hogy a fiatalabb korosztálynak is jut néznivaló. A Sárkány és papucs című filmet a tizenéveseknek, a tiniknek készítette Dargay Attila - a Vük, a Szaffi, Az erdő kapitánya és még sok emlékezetes rajzfigura „szülőatyja” - Nepp József szövegíróval és Hernádi Tibor rendezővel. A történet Arthur király udvarában játszódik, ahol a király szívesebben időzik legendás Kerékasztala és kissé ütődött lovagjai társaságában, mint hitvesénél, Guinevránál. A szerelmes asszony Merlinhez, a varázslóhoz fordul segítségért, a csodaszert tartalmazó pudingot azonban nem Arthur, hanem a „savószemű” Lancelot lovag fogyasztja el. Ettől kezdve egyenes út vezeti a Góliát névre hallgató, állítólagos papucsrabló sárkányhoz, aki nevével ellentétben a világ legjámborabb, pecabolond teremtménye. A filmet Mikó István és a Pastoral együttes zenéje teszi még hangulatosabbá. A kedves figurák mellett a szöveg humora, ironikus utalásai gondoskodnak arról, hogy a Sárkány és papucs igazi „családi mozi” legyen. T. V.
