Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
30 A HATÁR TÚLOLDALÁN erdővel borított vidéken már a népvándorlás korában is megjelentek különféle néptöredékek, de állandó lakosság csak az Árpádok korában alakult ki. Egy 13. század közepén kelt oklevél villa regiának, azaz királyi birtokban lévő településnek említi, s valószínűleg ekkortájt kezdődik a flamand és szász „vendégek”, hospesek betelepítése. Amikor 1312-ben a várostól keletre elterülő rozgonyi mezőn Károly Róbert vereséget mért a királyi hatalom ellen lázadó Omodé-fiak és Csák Máté seregére, hathatós segítséget kapott a kassai polgároktól. A jutalom nem is maradt el; korábbi kiváltságai megerősítését követően, Kassa 1347-ben elnyerte a szabad királyi városi rangot, s 1369-ben Nagy Lajostól az első magyarországi városcímert, az Árpád-sávokkal és Anjou-liliomokkal. Az ország középső részének török általi hódoltatása után, 1552-től Kassa lett a felső-magyarországi főkapitányság központja, majd Miksa király ide helyeztette a Szepesi Kamarát is. Fontos szerepet játszott Bocskai István, Bethlen Gábor és a Rákócziak függetlenségi háborúiban is, amikor gyakran a felkelők fővárosának szerepét töltötte be. Itt ülte menyegzőjét Bethlen Gábor Brandenburgi Katalinnal, s itt koncolták fel a hajdúk a Bocskai fejedelem megmérgezésével gyanúsított Kátay Mihály erdélyi kancellárt. Az 1657-ben alapított akadémiát I. Lipót király teljes rangú egyetemmé emelte, de 1776-tól 1921-ig ismét csak a budai királyi egyetem fiókintézménye, jogakadémiája lett. Majd az első csehszlovák köztársaságban ismét egyetemet kapott a város. Híres volt az itteni Felső Ipariskola és a Kassai Gazdasági Akadémia, és itt jelent meg 1788-tól Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János szerkesztésében az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Múseum is. A város kultúrájának büszkesége volt (egykoron) Lapicida János, a dóm szobrainak alkotója, Tinódi Lantos Sebestyén, Dévai Bíró Mátyás, Bornemisza Péter, Benczúr Gyula és századunk írófejedelme, Márai Sándor.
