Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-15 / 4. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 forradalmi helyzetben e kérdés megoldását csak a reális demokráciával és az egyenjogúság biztosításával lehet elérni. Persze, sok nehéz kérdés van még, mert az elmúlt években nem volt elég az, hogy csökkent a magyar iskolák száma, hanem a történelmen és a földrajzon kívül, amit már azelőtt is román nyelven tanultak a gyerekek, egyre több iskolában, még a magyar osztályokban is, minden tárgyat fománul kezdtek tanítani. Most, amikor helyreáll a normális helyzet, valóban csak anyanyelven fognak tanulni minden tantárgyat. Nagy hiba lenne akár kevesebbet, akár többet markolni, mint amennyit lehetne. Meggyőződésem, hogy sok olyan román honfitársunk lesz, aki először érti meg, hogy mi történt a ro-Pfeifer Istvánnal, az Izraeli Rádió magyar részlegének vezetőjével közöl beszélgetést a művelődéspolitikai és kritikai folyóirat. Az interjúalany 40 éve él Izraelben, 30 éve dolgozik a rádiónál. Az interjút készítő Agárdi Péter kérdésére a jeruzsálemi beszélgetőtárs a Kritikában elmondja, hogy a belföldi adást megszüntették, mert az itt élő zsidók megtanultak héberül, és nem volt szükség rá, hogy nekik külön műsor készüljön. Most a külföld, elsősorban Magyarország számára készül az adás. A 15 perces program felosztása a következő: az adás első harmadát az aktuális hírek teszik ki, azután egy jegyzetnek nevezhető rész következik valamilyen érdekes témáról, végül „kis színesek” zárják a műsort. Ünnepekkor egyházi zenét is közvetítenek. A beszélgetésben ezmániai magyar kisebbséggel. Erről nem sok szó esett. Most döbbennek rá arra, hogy itt milyen pusztítás történt. Végezetül Domokos Géza a következőket hangsúlyozza:- Megváltozott Európában élünk, és úgy érzem, hogy a románságnak is meg kell változnia. Ehhez viszont szükség lenne szembenéznie a nemzeti romantikával, az identitászavarral, ami sok évtizeden át meghatározta a politikáját és nemzeti lelkületét. Ez nagyon nehéz és kínos, rettenetes vajúdás lesz. Támogatni kell ezeknek a görcsöknek a feloldását, de siettetni nem szabad. A Magyarország és Románia közti kapcsolatnak döntő szerepe lesz abban, hogy itt mi történik a magyarsággal. után az izraeli magyar egyesületekről is szó esik. Pfeifer István egy kevéssé ismertet emel ki:- Jeruzsálemben és Tel- Avivban is van magyar páholya a Bné B’ritnek. Ők komoly kulturális és szociális tevékenységet folytatnak. Ez egy zsidó szabadkőműves világszervezet, Amerikától kezdve mindenhol, ahol zsidók élnek, vannak páholyaik. Csöndben végzik munkájukat, oly módon, hogy általában azokon kívül, akiken segítenek, mások nem is igen tudnak arról, hogy ők mit csinálnak. A kérdező szerint az ország egyik legfőbb vonzereje, hogy ott nem kell tartani az antiszemitizmustól. A magyar rádióadás izraeli vezetője erről így vélekedik:- Itt azt hívjuk antiszemitizmusnak, ha egyik zsidó utálja a másikat. De komolyra fordítva a szót: antiszemitizmus olyan formában, ahogy a diaszpórában van, természetesen nem létezik. Úgyhogy mindenekelőtt az ad létjogot Izraelnek, hogy teremtett egy olyan országot, „Kupleráj a Kürt utcában” címmel a közelmúltban legálisan megnyílt új magyarországi nyilvánosházról közöl riportot Juhani Nagy János tollából a politikai és társadalmi hetilap. A budapesti Kürt utcai kupleráj családi vállalkozás, a vállalkozó felesége (a „Madame”) korábban pénztáros volt a ruházati kereskedelemben, és egy szép kiejtési verseny Kazinczy-díjasa. A lányok hirdetésre jelentkeztek, amely „a vendégek kényelméről gondoskodó hostesseket” keresett. Egyikük sem tiltakozott, amikor megtudta, hogy tulajdonképpen kurválkodni kellene. Tanítónői katedrát, ápolónői, óvónői, népművelői állást hagytak oda, mondván, hogy ha az oktatási, művelődési, egészségügyi tárca évekig nem tudta megoldani tisztességes javadalmazásukat, akkor most ők megoldják. Eddigi havi fizetésüket így egy este akár fél óra alatt is zsebre tehetik. A bevétel 60 százaléka a lányoké, 40 a vállalkozásé. Az óvszer használata kötelező, hogy védahova minden zsidó jöhet korlátozás nélkül, s ahol senki nem kerül hátrányos helyzetbe azért, mert zsidó. Ez az, ami Izrael létét elsősorban igazolja. ve érezzék magukat az AIDS ellen. A Magyarország riportjából ezután megismerjük a kupleráj egyik üzemeltetőjét, Vörös Antal Lászlót. A 37 éves „pornókirály” a havi 25 ezer forint nettót kereső karatebajnok testőre társaságában fogadja az újságírót: Összesen tizenegy szakmám van, idegenvezető vagyok, fotóművész, tehát alaptag. Szexshopokat is nyitottunk. Évi nyereségünk most 60 millió forint, de mindent befektetek. 1990-re 400 millió forint tiszta hasznot tervezek. Sopronban filmmodelltanfolyamot irányítok, havonta száz lányt közvetítek a német, a svéd és az olasz televíziónak havi 25 ezer dollárért. Vörös Antal László létrehozta az első magyar szexklubot, januárban egymillió példányban jelentette meg a Szex Lady című magazint. A három fővárosi pornóbolton kívül Pécsett, Baján, Dunaújvárosban, Kecskeméten és Szegeden nyit újabbakat. A Kürt utcában 22 szobában 30 lány áll a vendégek rendelkezésére. HÓCIPŐ Karikatúra a magyar lehallgatási botrányról KRITIKA Magyar adás az Izraeli Rádióban MAGYARORSZÁG Nyilvánosház Budapesten
