Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-15 / 16. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 '"ÄS"' HITE» A kéthetenként megjelenő független lapban Fodor Miklós tanulmányát olvashatjuk „Az egészségügyi ellátás és a társadalom” címmel. Bevezetőjében a szerző rámutat, hogy a jelenlegi helyett egy teljesen új egészségügyi ellátó rendszert kell létrehozni Magyarországon.- A megújulás fundamentuma az érdekviszonyok rendezése. Ennek elemei: teljesítményorientált és a minőség javítására ösztönző differenciált bérezés, a szabad orvosválasztáson keresztül érvényesülő piaci viszonyok megteremtése az orvosi ellátásban, a megelőzést előnyben részesítő, „egészségorientált” társadalombiztosítás. Az alapellátási rendszerek kialakításának eredője a klaszszikus háziorvosi rendszernek a modern társadalom követelményeihez adaptált újraértékelése. Ez a legolcsóbb ellátási forma, fejlesztésével milliárdok takaríthatok meg.- Ez a szakmailag magasan kvalifikált alapellátás képes az ellátási körébe tartozó egyéneknek, családoknak minden egészséggel kapcsolatos problémájában elsődleges orvosi ellátást nyújtani, tekintet nélkül a beteg nemére, korára, foglalkozására. Az egészségügyi ellátás másik alappillére egy, az alapellátással szoros szakmai (és nem szervezeti) kapcsolatot fenntartó kórházi intézményhálózat, amely humánus betegápolást tud biztosítani s közben korszerű bajmegállapítást és gyógykezelést végez. Mindez olyan változást jelentene, amelynek nem lehet alapja a jelenlegi egészségügyi ellátó és szolgáltató rendszer: tudomásul kell venni, hogy ’ nem ezt kell reformálgatni, hanem egy teljesen újat keli alkotni. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy az egészségügy az improduktív szférába tartozik. Hiszen legfőbb feladata a termelőerő folyamatos karbantartása. A Hitel végezetül hangsúlyozza:-Az egészségügyi oktatásnak három területen is előre kell lépnie: 1. Az orvosi és egészségügyi pályára való kiválasztódás elbírálása. 2. Az egészségügyön belüli ésszerűbb munkamegosztás és munkaerő-politika oktatási feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében a szakkáderképzést kellene erőteljesen fejleszteni, az orvosképzést radikálisan 15-20 százalékkal csökkenteni. 3. A szakorvosképzés és továbbképzés színvonalát emelni. Ha mindez sikerrel járna, akkor kimondhatnánk: nálunk érték az ember. Új magyar baloldal IRODALOM A szocialista pártoknak, szociáldemokrata mozgalmaknak jelentékeny szerepe volt Nyugat- Európában a szociális piacgazdaság formálásában, a kapitalizmus „megszelídítésében”. Magyarországon az ellenzékbe szoruló baloldal képes lesz-e hasonló funkciót betölteni? - teszi fel a kérdést Bossányi Katalin Márkus György szociológusnak.- Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni lehessen, először is tisztázni kell a különbségeket. Azt, hogy a mai Magyarországon másutt húzódnak meg a társadalmi-politikai-gazdasági törésvonalak, mint Nyugat-Európában. A társadalmi alternatívák, gazdasági kihívások nem köthetők szorosan egy-egy politikai tömörüléshez, a nagy pártok nem egymástól karakterisztikusan eltérő társadalmi rétegek, vagy csoportok érdekeit képviselik. A kérdező véleménye szerint három nagy irányzat uralhatja a magyar közéletet: a kereszténynemzeti gondolkodásmód, a liberális értékrend, és egy széles értelemben vett baloldali értékorientáció.-Vitatható, hogy a felvázolt hármasság már ma is tömegbázist teremtő módon létezik-e - véli Márkus György. Én inkább azt hiszem, hogy van esély egyfajta váltógazdálkodás kialakulására a két nagy győztes párt között. A széles értelemben vett baloldal csak abban reménykedhet, hogy mindkét táborban a mérsékelt, centrista erők kerülnek előtérbe. Ezért a baloldal hosszabb ideig - finoman fogalmazva - „alulfejlett” lesz. Három konfliktus osztja meg az embereket. Az első az elmúlt évtizedek történelméből adódik: ez a bolsevizmushoz való viszony. Én úgy hiszem, hogy ha nem is tömegesen, de léteznek ma olyan tömörülések, amelyek sokféle okból - ragaszkodnak a kommunista tradíciókhoz. Ezt tiszteletben kell tartani, de az a baloldal, amiről mi beszélünk, ettől élesen el kell, hogy határolódjék. A tisztázást nagyon nehezíti a társadalomban erőteljesen létező antikommunista hangulat, mert ez mindenféle baloldali gondolkodást most előítéletesen közelít meg. Mindezt tovább bonyolítja, hogy az MSZP - szerintem hibásan - a múlt év őszi kongresszusán nem tette teljesen egyértelművé szakítását az MSZMP-vel, s ez a mostani szociáldemokrata irányzatú nyitásra jelentős terheket ró. A második törésvonal a radikalizmus és a kompromisszumkészség körül rajzolódik ki. Latin példáknál maradva, a spanyolok a másodikra, míg a portugálok az elsőre adnak tapasztalatokat, az új, győztes pártok, és a régi rend progresszív szárnya közötti együttműködést illetően. Nálunk egészen mostanáig egy radikalizmusspirál indult be, amire ráépült a nemzeti identitás és a nyugatosítás - ismert ellentétként felfogott - irányzata. Szerintem a baloldalnak például ebben is lehetne társadalmi orientációs szerepe. Érzékeltetni kellene: ezek nem egymást kizáró prioritások. A harmadik törésvonal az, amit hagyományosan munka-tőke, vállalkozói érdek, munkavállalói érdekütközésnek szoktak nevezni.- A baloldal az európai felzárkózást kell, hogy képviselje - ezt megint csak eltanulhatjuk a sikeres spanyoloktól. Tartok attól, hogy aktuálpolitikai megfontolásokból - például az MDF-fel kötendő kompromisszumok reményében - a szocialisták túlhangsúlyozzák a nemzeti megfontolásokat. Szeretnék arra figyelmeztetni : a szociáldemokrácia mindig internacionalista mozgalom volt. A hitelességét a cselekedetei adják majd meg. Az elfogadtatását pedig az, ha egyértelműen kimondja: ami itt, eddig baloldaliság címén történt, az valójában nem volt baloldali. Ez persze nem fog személycserék, véráldozatok nélkül menni. Mindez csak rövid távra igaz. Stratégiailag az ellenzékbe szoruló széles baloldalnak akkor lesz szerepe, befolyása Magyarországon, ha képes felvázolni a társadalom fejlődésére egy, a liberális és a keresztény-nemzeti modellhez képest is reálisan megvalósítható baloldali alternatívát.
