Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-08-15 / 16. szám

34 A HATÁR TÚLOLDALÁN

nálhat eléggé. A kis teret be fogja tölteni és reá fog nehezedni a házakra körös-körül, mint egy hatalmas tyúk, aki szakajtón ül.

A szellemes kritika bizonyára megbotránkoztatta a nyájas olvasót, ám Csáth Gézának nem lett igaza: a Városháza egyáltalán nem tűnik túlméretezettnek. A sors iróniája, hogy Csáth Géza mellszobra - Almási Gábor helybéli szobrászművész alkotása - éppen a Városháza főbejáratánál lévő parkban kapott helyet. (A város másik író-szülötte, Kosztolányi Dezsp is „poros-boros” Szabadkáról beszélt egyik versében, de az ő kritikája megbocsátó, nosztalgikus emlékezés része. Nemrégiben Kosztolányi is szobrot kapott szülővárosától, bronzalakja a gimnázium mellett áll, ahová maga is járt egykoron.)

A Városháza belső dekorációi 1912 szeptemberére készültek el. Nagy Sándor festőművész, a Gödöllői Művésztelep egyik megalapítója és Roth Miksa, a híres üvegablak-készítő alkották meg a ma is eredeti színeiben tündöklő vitrázsokat, üvegablakokat. A tetőszerkezetet borító kerámia csempék a pécsi Zsolnay Gyárban készültek. A többször összetört, de napjainkban ismét összeragasztott lépcsőházi emléktábla még a művészi iparosmunkát végzők nevét is megörökítette, így Kurbel József szobafestőét,

Schillinger Miklós falburkolatkészítőét, vagy Wertheim Ferenc liftkészítő mesterét.

A Városháza előtti macskaköves főteret ódon kandeláberek világítják meg. Nem mai öntvények, hanem eredetiek. A szentkoronás sárgaréz címert viszont mindegyikről gondosan leszerelték. Az üzleteken a szecessziós stilust jól utánzó kétnyelvű feliratok: Szabadka 150 ezer lakosának mintegy fele magyar. A vajdasági magyar kulturális műhelyek zömét ugyanakkor - nyilván nem véletlenül - Újvidékre „telepítették”, ahol jóval kisebb a magyar nemzetiségűek aránya. Ám éppen itt, a Városházán kapott otthont az Üzenet című magyar nyelvű folyóirat és a Jugoszláviaszerte népszerű 7 Nap szerkesztőig6 BALÁZS ÁDÁM