Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-15 / 2. szám

-U HAZAI KÖRKÉP Tán túldíszített a mai ízlés szerint, mégis kellemes belépni a Rajk László utca (a volt Pannónia utca) 10. alá rés volt a házban, ahhoz is volt elégséges ok a középkorban, hogy éppen a kapualj falának tá­maszkodva beszélje meg a polgár az urak és a papok dolgait. Később azután elmúltak az „üldögélős” idők. A Víziváros, Óbuda, Újlak barokk kapualjai itt-ott még őrzik a dongaboltoza­tok alatt átrobogó hintók, vasalt társzekerek emlékét. Kerékvető­kövek őrködnek még mostanság is a kapu két oldalán, és horpa­dások, kerékagy kimarta sebek jelzik, hogy ezek alatt a kapuk alatt már aligha lehetett hossza­san üldögélni. A Lipótváros utcáiban számos klasszicista ház vigyázza még a XIX. század első felének főleg német földről és Itáliából szár­mazó, de gyorsan meghonoso­dott, és így jó magyarrá - pesti vagy budai polgárrá - váló építő­mestereinek keze nyomát. Nemes arányok, dísztelen formák, rozet­­tás, kazettás mennyezetek, nyu­godt ritmusú oszlopsorok, öntött­vas lépcsőkorlátok. Aki a nyüzs­gő városból hazatérve, vagy ép­pen a közeli vásártérre indulva átsietett e kapuk alatt, nyugodtan érezhette magát „valakinek”. Ami maradt s ami nem Innen már nincs messze a XIX. század második felének vá­rosépítészete. Ekkor formálódik ki a Bajcsy-Zsilinszky út - a Vil­mos császár út - arculata is. Ek­kor nőnek egyre magasabbra a házak a szomszédos Király utca élelmes kereskedőinek jóvoltá­ból. A Nagykörút falai sem a mo­hón terjeszkedő város előőrseit, hanem az élet egyik legfontosabb szinterét keretezik. Kapukeresőben itt is, ott is ér­demes bekukkantani: megvan-e még finoman faragott díszeivel a tábla, amelyen a lakók névjegyzé­ke olvasható? Megvan-e a régi lift, a lámpa, a szobor a szobor­fülkében, s megvannak-e a rene­szánsz formái alapján készült stukkók, díszítőfestmények? Be­kukkantunk ide is, oda is, már csak azért is, mert ott, ahol elin­dultunk, sok volt a hiány. Mond­hatni, kétségbeesetten kutattunk olyan részletek után, amelyek né­hány évvel ezelőtt még léteztek, amelyeket azonban az 1980-as évek végén már hiába kerestünk. Itt villanyt vezettek, azért vés­tek ki a stukkóból egy részt. Amott beázott a fal, lehullott a plasztikus forma. Megint másutt a kapu alá költözött butikos lám­páját csavarozták a falba: éppen a festett motívum közepére. Az­után itt vannak azok a házak, amelyekben nem a pusztítás, ha­nem a „javítás” szándéka vezetett a száz évvel ezelőtti részletek megsemmisüléséhez. A legújabb kori felújítás során így aztán lefa­ragtak mindent, ami kiemelke­dett, és kitöltöttek mindent, ami bemélyedt a síkba. Rücskös, fröcskölt vakolattal látták el, vé­gül pedig egységes színnel lefes­tették az egész felületet... v-

Next

/
Oldalképek
Tartalom