Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-01 / 15. szám
HAZAI KÜRKbP 47 KALOCSÁN NEM A CSODÁRA VÁRNAK Ha szegény az eklézsia... Hogy új vállalkozásba fogtak valahol, az még az esetleges nyári uborkaszezonban sem az a kutya, amelyik megharapta a postást... azaz, nem az a hír - Pulitzer után szabadon -, amelyik lázba hozza a nyájas olvasót. Ám ha egy vállalkozás alapítói között a kalocsai érsekség nevére bukkanunk, akkor ennek már érdemes utánajárni. Kalocsa az a kisváros, amelynek nevét - jobbára paprikájáról - úgyszólván mindenki ismeri. Talán még azt is hallották róla, hogy valahol az Alföldön keresendő, és valami köze van a katolikus egyházhoz. Ennél bővebb felvilágosítást azonban átlag halandótól aligha várhatunk. Nem a városka érdektelensége, vagy nem eléggé vendégmarasztaló volta ebben a hibás, hanem az a tény, hogy bár alig másfélszáz kilométerre esik a fővárostól, az elmúlt évtizedekben mégis kívül rekedt a népszerűsített települések körén. Köszönhette ezt elsősorban annak, hogy alapítása óta szorosan kötődött a római katolikus egyházhoz. így aztán volt idő, amikor még a vasúti összeköttetése is komoly veszélybe került. Pedig fennállásának immár ezer esztendeje során, sosem volt érdem nélkül való ez a Bács-Kiskun megyei település. Barokk sziget az Alföldön A Szent István királyról 1077 körül íródott Nagy Legendáriumoan olvashatjuk, hogy „A legkeresztényibb fejedelem tartományait tíz püspökségre osztotta, az esztergomi egyházat a római apostoli szék jóváhagyásával és egyetértésével a többiek fejévé és felügyelőjévé tette.” Az esztergomi egyházzal szinte egyidejűleg alapították a kalocsai püspökséNicolas Schöffen Chronorg című kibernetikus szobra get is, az Árpádok egyik jeles szállásterületén. Fontosságát az adta, hogy központja, kiindulóhelye lett a déli területeken megtelepedett fekete magyarok térítésére induló keresztény papoknak. .Kalocsa első püspöke, az államalapító szent király megbízásából, az őt megkoronázó Asztrik lett, aki az érseki címet is elnyerte. Ennek kettős magyarázata ismeretes. Az egyik szerint, Asztrik három évig helyettesítette a beteg esztergomi érseket, és visszatérve Kalocsára, megtarthatta az érseki címet. Mások úgy vélekednek, hogy Szent István eleve két érsekséget alapított, hangsúlyozva ezzel is a déli térítések fontosságát. Kalocsán az alapítást követően várat és templomot is építettek. A 11. század első évtizedeiben emelt egyhajós, román stilusú templom mintegy száz esztendő múltán elpusztult, vagy valamely oknál fogva lebontották, mert helyére a 12-13. század fordulóján egy kápolnafüzéres, kéttornyú, monumentális templomot építettek, amely a középkori Magyarország egyik legnagyobb egyházi épülete lett. A vár és a templom a törökkel folyó harcok során, a 17. század elején nagyrészt elpusztult. A ma is álló, barokk székesegyház alapkövét 1735-ben helyezték el, Patasich Gábor érsek kezdeményezésére. Ez időtől kezdődően alakult ki a templom körül, az érseki palotából, és más, eredetileg egyházi rendeltetésű épületekből álló városmag, amely ma az alföldi országrész ritka barokk szigete. A 18. század közepén megkezdődött a városban a papképzés, és ettől kezdve Kalocsa a jezsuiták és a Szegény Iskolanővérek rendjének jóvoltából fontos iskolaváros lett. Ez a jellege az egyházi iskolák felszámolása után is részben fennmaradt, de az iskolák színvonala messze a korábbiak alá süllyedt. Pingálásból nem élhet egy város Amint egy helybéli értelmiségi minősítette, szorgalmas, istenfélő nép lakja ezt a vidéket, amelyre sokáig az volt jellemző, hogy terményeit helyben, y^gy a távolabbi helységek vásárain értékesítette, míg iparcikket csekély mértékben vásárolt. A mindennapi élet tárgyait a családok és a helybéli kismesterek állították elő. Bizonyára ennek is köszönhető a példátlanul gazdag népművészet kialakulása, amely nemcsak a lakosság szépérzékéről, hanem módosságáról is tanúskodik. A termények feldolgozása, a mezőgazdasági iparok kialakulása jóval a vasúthálózat kiépülése
