Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-01 / 15. szám
PÁLYÁZA I IJ oute* VCÉP^ Küldjön egy képet és egy történetet! címmel hirdettük meg pályázatunkat. Célunk az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért 500,- forint értékű könyvjutalmat küldünk. Széchenyi Ödön emléke Az európai kontinenst Budapest és Párizs között elsőként gróf Széchenyi Ödön hajózta keresztül. Útjának merészségéért a Francia Becsületrenddel, technikai bravúrjáért a világkiállítás aranyérmével tüntették ki. Vállalkozásának nehézségét jól mutatja az is, hogy megismétlésére csak 110 évvel később került sor. 1987-ben a visegrádi Cseke László és kis csapata a Szabadi Kálmán hajókonstruktőr tervezte „Hableány 11”-vel hasonlóan nehéz körülmények között tette meg azt az utat. Erre emlékezve készítette el a Széchenyi Társaság a következő szövegű táblát: „Az európai víziútrendszer gondolata másfélezer éves. Tervezte a hun Attila, építeni kezdte Nagy Károly, támogatta Goethe és Bajor Lajos. Elsőként hajózott rajta Budapesttől Párizsig Gróf Széchenyi Ödön »Hableány« nevű gőzhajóján 1867-ben. Állíttatta a Széchenyi Társaság a Nagy Francia Forradalom 200. évfordulója alkalmából.” Az emléktáblát 1989. július 13-án avatták fel Párizsban, a Léna-híd Eiffel-torony alatti hídfőjénél. HALASY-NAGY ENDRE BUDAPEST Magyar kápolna Aachenben A német, holland és belga határ találkozásánál fekszik Aachen, a 250 ezer lakosú fürdőváros. Itt is, akárcsak Budán, a meleg vizű forrásokból alakították meg a rómaiak az első fürdőket. Az aacheni katedrális számunkra is jelentős, hiszen magyar kápolnája van. A bejárattól nyílik ez a kápolna, felirat is jelzi, s már kívülről is látható a magyar címer. Belül különböző magas rangú látogatók emléktábláit láthatjuk a magyar címerekkel. Próbáltam utánanézni, ki építtette, és mi az igazi története, de csak annyit tudtam meg, hogy a legenda szerint a tatárjárás elől menekülő valamelyik magyar királyi sarj építtette. Szeretnék többet tudni erről, talán lesz az olvasók körében valaki, aki kiegészíti a történetet. C. BARABÁS ANTWERPEN, BELGIUM
