Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-15 / 14. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Rubik Ernő tervei Pesti ’ Hírláp A bűvös kocka és más játékok világhírű feltalálóját nemrégiben a brit trónörökös is felkereste budapesti stúdiójában. A Pesti Hírlap című napilap Rubik professzortól tervei iránt érdeklődött.- Csak akkor szeretek hallatni magamról, ha van valami újdonság - mondja Rubik Ernő. - Sok téma van terítéken a stúdióban, legközelebb az év második felében jelentkezünk új játékokkal, amelyeket egyszerre szeretnénk bemutatni itthon és külföldön. A világméretű terjesztés az Angliából indult, kisautóiról híressé vált, ma már hongkongi központú gyártó és kereskedő céggel, a Matchboxszal közösen zajlik. A Rubik Stúdióról - amely korlátolt felelősségű társasággá alakult - egyebek mellett a következőket mondja a feltaláló:- A stúdió több mint hatéves. Innovációval, új dolgokkal foglalkozunk. Elég sok témán kell dol-Ezzel a címmel közli Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspök gondolatait a közéleti hetilap. A szentbeszéd azon a máriaremetei körmeneten hangzott el, amely a legnagyobb tömeget mozgatta meg Budapesten az elmúlt negyven évben.- Sokan megfogalmazzák, hogy félnek egy katolikus vagy keresztény kurzustól, egy olyan államhatalommal összefonódott katolikus egyháztól, amely a két világháború között volt. Ezt a kereszgozni ahhoz, hogy „bejöjjön” néhány, amely aztán finanszírozza a többit. Hogy nyereséges-e? Ez változó. Hullámzó a nyereséggörbénk. Volt olyan év, hogy a százmilliót is meghaladta a haszon. A Pesti Hírlap interjújában végezetül Rubik Ernő munkamódszeréről esik szó:- És mikor dolgozik a feltaláló? Mindig. Ez nem főfoglalkozás, de nem is mellékállás. Mindenkinek vannak ötletei. Nem kiötleni nehéz valamit, hanem megítélni, hogy az milyen. Éppen emiatt sokszor nagyon értékes ötletek vesznek kárba, mert nem ismeri föl az, akinek eszébe jutott, hogy mi van a birtokában. Persze fordítva is igaz a tétel: hallatlan gyenge ötletek megvalósításába óriási energiákat fektetnek be, feleslegesen. A döntés a legnehezebb. Eldönteni, hogy mi az, amivel valóban, érdemes kirukkolni, és mi az, amivel nem. tény kurzust, ezt a katolikus kurzust minden ízében tagadnunk kell. Nekünk nem kell sem állammal, sem politikával öszszefonódott hatalom, az egyház nem kíván és nem akar hatalmat, az egyház szabadságot akar hozni, hogy az evangéliumot minden embernek hirdethesse és hogy szeretetének szolgálatát minden embernek fölajánlhassa ebben a hazában. A segédpüspök az antiszemitizmussal élesen szembeszállt:- Itt kell szót ejtenünk a mi népünknek, de azt hiszem, Európának és most már a világnak rákos betegségéről, az antiszemitizmusról. Nekünk testvérünk mindenki, és Jézus azért jött, hogy értünk, emberekért, nemcsak magyarokért, hanem zsidókért, szírért, arabért, amerikaiért, románért és még sorolhatnám a nemzeteket, nemzetiségeket, fajokat, feketékért és fehérekért és sárgákért, mindenkiért egyetemes küldetéssel legyen. És minékünk úgy kell élnünk - hangsúlyozza Várszegi Asztrik -, hogy testvéreink ne megijedjenek, ne féljenek, ne irtózzanak a mi hatal-A független politikai és művelődési szemlében az eddig magyarbarátnak ismert egykori román miniszterelnökről, Petru Grozáról olvashatjuk Robotos Imre „különvéleményét”.- Valóban igaz barátja volt-e a magyarságnak? - teszi fel a kérdést Robotos abból az alkalomból, hogy Bukarestben, nemcsak Lenin szobrát döntötték le, hanem Petru Grozáét is.- Többszöri személyes találkozásunk során meggyőződtem róla, hogy anyanyelvi szinten beszél magyarul. Ügyvédi diplomáját a budapesti Jogakadémián szerezte. Trianon után a magyar földbirtokosok őt bízták meg érdekképviseletükkel. Földjeiket ugyan kisajátították, de a fiatal ügyvéd a pervitelben megvagyonosodott a magyar birtokosok terhére. A két világháború között, majd a második világháború után tagja volt, s maradt a népellenes román kormányzatoknak, így a „népgyilkos” Radescu tábornok kormányának miniszterelnökhemunktól, ami nincs, hanem szeretetünk láttán épüljenek és testvérre találjanak. A szentbeszédrészlet az alábbi gondolattal fejeződik be:- Nagy a mi felelősségünk, magyaroknak, magyar katolikusoknak itt a hazában, de határainkon kívül is a kivül élő, határainktól távol élő magyarokért. Nekünk őértük is szenvednünk, imádkoznunk kell, felelősséget kell vállalnunk, és velük is törődnünk kell úgy, ahogy megmutattuk azt az elmúlt hónapokban, egy kicsit pótolva azt is, amit elmulasztottunk. lyettese volt. Visinszkij külügyminiszter parancsára I. Mihály király 1945. március 6-án őt nevezte ki miniszterelnöknek. Az ő nevéhez köthetők azok az „engedmények”, amelyek lehetővé tették az északerdélyi magyarság kulturális értékeinek megőrzését, az iskolahálózat fenntartását, ugyanakkor Dél- Erdélyben megteremtette a föltételét a magyarság önszerveződésének. Az engedékenység és magyarbarátság azonban hirtelen félbeszakadt 1947-ben, a párizsi békeszerződés aláírásával, mely visszaállította a trianoni határokat. Groza pálfordulása érthető, hiszen legfőbb törekvése éppen az volt, hogy Észak-Erdélyt újra megkaphassa Románia. A párizsi békeszerződést megelőző magyar-román csatározásban dr. Petru Groza például arról kívánta meggyőzni az erdélyi, Körös-vidéki, bánsági magyarságot, illetve támogatóját, a Magyar Népi Szövetséget, hogy két, immár baráti ország között a „határoknak nincs jelentősége”. Az egyház nem akar hatalmat Ledöntötték Groza szobrát Q SM
