Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-07-15 / 14. szám

KRÓNIKA 7 KOMLÓS ATTILA FŐTITKÁR, SÜTŐ ANDRÁS TISZTELETBELI ELNÖK Új vezetés az MVSZ élén A Magyarok Világszö­vetsége Választmányának legutóbbi ülését minden eddiginél nagyobb figye­lem kísérte, ami kétségte­lenül a szövetség élén be­következett személyi vál­tozásoknak volt köszön­hető. Szóljunk tehát erről elsőként, nem követve szorosan a napirend sor­rendiségét. Bognár József profesz­­szor kérte: legkésőbb jövő januárban mentsék föl MVSZ-elnöki tisztsége alól, s addig is a társelnö­kök és az alelnök helyette­sítsék. Randé Jenő főtit­kár nyugdíjba vonulását jelentette be - azzal, hogy az őszi hónapokig az új főtitkár segítségére lesz. Az újjáalakulás kezdetei Randé Jenő 1985 júniu­sa óta töltötte be a főtitká­ri tisztséget. Mint Bognár József utalt rá, azóta dön­tő jelentőségű változások következtek be mind az ország, mind a világszö­vetség életében. Az MVSZ vezető testületéi a külföldi magyarság erőteljesebb részvételével újjáalakul­tak, először kerültek a vá­lasztmányba és az elnök­ségbe a szomszédos orszá­gok magyarságának kép­viselői is. Mindebben Randé Jenő szerepe - amint azt több választmá­nyi tag is hangsúlyozta - vitathatatlan, ám méltá­nyolták a leköszönő főtit­kár azon álláspontját, mi­szerint az új feladatok fia­talabb vezetést kívánnak. Bognár József saját le­mondásának indoklása­ként - előrehaladott kora és számos külföldi tudo­mányos műhelytől kapott meghívása mellett - arról az igényről is szólt, hogy a Magyarok Világszövetsé­ge élére „a bel- és külföldi magyarok minden rétegé­nek bizalmát élvező veze­tés kell”. Pátkai Róbert, a Brit Lutheránus Egyháztanács elnöke, az MVSZ társel­nöke köszönetét mondva Bognár József és Randé Jenő szolgálatáért, Isten áldását kérte mindkettő­jükre. Személyes küldetéstudatból Ezután Bognár József bejelentette: Pátkai püs­pök vezetésével különbi­zottság vizsgálódott, hogy az elnökség alkalmas fő­titkárra tehessen javasla­tot, s úgy találták, Komlós Attila református lelkészt jó lelkiismerettel ajánlhat­ják a választmány figyel­mébe. Komlós Attila mind egyháza, mind a vi­lágszövetség kebelében hosszú évek óta munkál­kodik az anyaország és a külföldi magyarság kap­csolatainak építésén, így számos választmányi tag erősíthette meg támogató szavakkal az elnökség vá­lasztását, amit a teljes tes­tület is egyhangúlag elfo­gadott. Tudomásul vették az MVSZ korábbi titkárá­nak, Szabó Lászlónak fő­titkárhelyettessé való elő­léptetését. Komlós Attila beszédé­ben előrebocsátotta: mi­hamarabb közgyűléssel szeretné megerősíteni a választmánytól kapott megbízatást. Mint mon­dotta, nehéz volt számára a döntés, hiszen egyházá­nál - a Reformátusok Lapja főszerkesztőjeként is - igen széles körűek a teendői. A Magyarok Vi­lágszövetségében végzett munkát szolgálatnak érzi. a főtitkári tisztséget sze­mélyes küldetéstudatból vállalta el. Jelezte: azt kö­vetően is, hogy a főszer­kesztői széktől megválik, s főállásban tölti be a főtit­kári tisztséget (ez január­tól várható), lelkészi pá­lyáját továbbra is folytat­ja. Az új főtitkár az MVSZ tevékenységének „gyors, megfontolt kibővítését” vetítette előre. Ezután következett Do­bos László társelnök nagy tapssal fogadott bejelenté­se. Az MVSZ-nek erköl­csi, szellemi, emberi érté­keket képviselő szövetség­nek kell lennie - mondot­ta a pozsonyi író - ezen felfogás szellemében sze­retnék az MVSZ vezető testületek megerősíteni. Az elnökség felkérte Sütő Andrást, vállalja el a Ma­gyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöki tisztét, aki azt elfogadta. A világkongresszus új korszakot nyit Az új főtitkár által előre jelzett, jövő évi rendkívüli közgyűlés is csak rövid időre erősítheti meg a most hivatalba lépő új ve­zetést. Ugyanis a hosz­­szabb időre szóló, s a Ma­gyarok Világszövetsége működését távlatosan is megalapozó választásra a Magyarok III. Világkong­resszusán kerül majd sor, 1992 augusztusában. Hogy valóban a nagyvilág magyarságát képviselő-tö­mörítő szervezet alakul­jon, ahhoz természetesen az kell, hogy addig is mi­nél több szervezet és ma­gánszemély lépjen be a ta­gok sorába, hiszen csak így képzelhető el a lehető legszélesebb közmegegye­zésen nyugvó vezetés és program. Pungor Ernő profesz­­szor, a világkongresszus szervezőbizottságának el­nöke tájékoztatójában el­mondta: az 1992. augusz­tus 19. és 21. közötti kong­resszust szakmai találko­zók előzik majd meg. így a műszaki és természettu­dományos szakemberek harmadik, az orvosok har­madik, és a nagyvilág ma­gyar építészeinek második találkozója. Ezenfelül konferenciát terveznek a magyar kultúra és Európa kölcsönhatása témakör­ben, sor kerül a magyar zeneművészek második vi­lágtalálkozójára, a nagyvi­lágban élő magyar naiv művészek kiállítására, szó van egy magyar filozófus­találkozóról. Pungor pro­fesszor megemlítette, hogy közelmúltbeli ameri­kai-kanadai útján többen javasolták, tartsanak a Magyarok III. Világkong­resszusa idején egy, a nemzetközi joggal foglal­kozó konferenciát is. Czi­­ne Mihály professzor, az MVSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 1992- ben lesz kétszáz esztendős a magyar nyelvű egyetemi oktatás. Javaslatát - mi­szerint a nagyvilág ma­gyar tanárai is találkozza­nak - elfogadták. Ezzel azonban még nincs vége a világkong­resszus idejére eső rendez­vények sorának. Ekkorra szeretnék kitűzni a Ma­gyar Cserkészek Világta­lálkozóját, augusztus 20- án pedig a Szent Jobb­­körmeneten és az ökume­nikus istentiszteleten vesz­nek részt a világkongresz­­szus résztvevői. Ablonczy László azt vetette föl, hogy a Kolozsvári Ma­gyar Színház megalakulá­sának 200. évfordulóját is kapcsolják be valamiképp az eseménysorozatba, s a világszövetség álljon az

Next

/
Oldalképek
Tartalom