Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-07-01 / 13. szám

34 HAZAI KÖRKÉP Laskai István tanácselnök hasznát vették, amikor a házépí­tésbe kezdtek. Szakmáját azon­ban egyelőre nem gyakorolja, most tésztakészítő kisiparos. Tiszasason az MDF nyerte meg a választásokat, mellette megalakult a Független Kisgaz­dapárt is. Az MDF egyik vezető­je, Fabó György szarvasi mérnö­ki munkáját adta föl, hogy haza­költözhessen, mégpedig - úgy tű­nik, valamiért vonzó ez a pálya - ő is tésztakészítő kisiparosnak. Véleménye szerint az emberek nehezen hiszik el, hogy rendszer­­változás történt. Ha azonban az előjogok valóban megszűnnek, ha ki-ki a tehetsége szerint érvé­nyesülhet, akkor fellendülés kö­vetkezik be. Itt már másfél éve a közakarat vitte be a helyi testület­be az új tanácsi vezetőket, ami mégis csak jelez valamit. Az ered­mények - az új vízhálózat, a szi­lárdburkolatú utak, a gáz és a te­lefon ígérete őket igazolják, így őket választják majd újra. Elkép­zeléseiket - mondja - csak támo­gatni lehet, mert ezt kívánja a kö­zösség érdeke is. Isten ad erőt A sok munka annyira lefoglal­ja az embereket, hogy bizony a templomot, az istentiszteleteket nemigen látogatják. Az ősi tele­pülés, a valamikori Kinizsi-birtok reformátussága annak idején szép nagy templomot és iskolát épített magának. Valamikor valóban szép lehetett, most azon­ban hullik a vakolat, rossz a tető­zet, repedeznek a falak, csak a szép virágoskert mutatja az éle­tet. A templom belsejében is lát­szik a gondos asszonykezek mun­kájának eredménye. Terítővei, szőnyeggel, virággal tették ottho­nosabbá az Isten házát.- Valamikor sokan járhattak ide - szalad ki a számon, körül­nézve a tágas templomban.- Erős volt az itteni református gyülekezet, de most nem az - vá­laszolja Szabóné Szanyi Ilona lel­kész. - Templomba nemigen jár­nak az emberek, ám tapasztalom, hogy a személyes beszélgetéseket, családi bibliaolvasásokat egyre többen igénylik. A látszat és a kö­rülmények csüggesztőek, de Isten ad erőt. Nem akarok megfuta­modni. Amikor 1986 őszén a fiatal pár ideköltözött, a düledező parókiát rendbehozták. A műszerész férj van most gyermekgondozási se­gélyen. Csak így lehet megoldani, hogy a lelkészi szolgálat folyta­tódjon, hiszen Tiszaug és Csépa is a lelkésznőhöz tartozik. Szanyi Ilona gyermeknapjaira szívesen eljönnek azok a gyerekek is, akik egyébként nem járnak hittan­órákra. Ritka a többgyerekes csa­lád a faluban. A lelkésznő elme­sélte, hogy az egyik kisfiú így imádkozott: Mindennapi kenye­rünket add meg nekünk ma, és azt a kistestvért, akit oly régen várok. Pitypangék otthona Valamikor gazdag keresztelői és lakodalmas szokások éltek a faluban, amit ma már csak hely­­történeti gyűjtések őriznek. A re­formátus iskola mellett katolikus is működött, most ott tartják a miséket. Volt itt dalárda, később Pávakör és színjátszó csoport, de mindez egyelőre csak a múlté. Lehet, hogy idegenek fedezik fel újra és hozzák vissza Tiszasas szokásait? Az egyik tornácos há­zat pestiek vették meg, a pedagó­gusokból és pszichológusokból álló Pitypang Szolgáltató Humán Egyesület. Monzák Péter felújítá­si munkák ügyében jár-kel, köz­ben ismerkedik a faluval.- Alapítványt hoztunk létre - mondja hogy a nevelőottho­nokból verbuvált gyerekeknek visszaadjuk a mindennapos hasz­nos tevékenység élményét. Húsz­huszonöt személyes csoportok váltják majd egymást, az eredeti állapotában helyreállított ház­ban, ahol megtanulják a népi mesterségeket, a kenyérsütést, az állatok gondozását, s megismer­kednek a népszokásokkal, népda­lokkal is. A kapunk mindig nyit­va áll majd, bárki bejöhet, a falu­beli gyerekeket is várjuk. S hogy miért éppen Tiszasasra jöttünk? A Tiszához mint magyar folyó­hoz és mindahhoz, ami hozzá fű­ződik ragaszkodtunk, s ez a falu azért tetszett meg, mert eléggé el­zárt és érintetlen még - őrzi a környezet és a táj adta értékeket. ZIKA KLÁRA FOTÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ A fiatalok változásokat akarnak - Nagy Lászlóék otthonában

Next

/
Oldalképek
Tartalom