Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-15 / 2. szám
10 KRÓNIKA Szorongatott parlament Választás: március 25. Az 1985-ben, az egypártrendszer körülményei közt létrejött országgyűlés decemberi ülésszakán elérkezett oda, hogy még mandátuma iejárta előtt feloszlassa magát, s így megnyissa az utat az előrehozott többpártrendszerű választások előtt. Még erre a parlamentre hárult azonban a feladat, hogy a búcsúnapjait élő kormány javasolta 1990. évi költségvetésről állást foglaljon. A gazdasági helyzet annyira válságos, hogy szakértők szerint költségvetés nélkül átmenetileg sem maradhat az ország, s ugyanezért a beterjesztett költségvetés is igen szigorú, csak a lakosság komoly áldozatai árán valósulhat meg. A képviselők joggal érezték: a könyörtelen gazdasági realitások és választóik egészen másfajta elvárásainak szorítása a talán eddigi legnehezebb döntése elé állította testületüket. Hosszú vita után és számos módosítással hagyták jóvá a kormány lakásgazdálkodási elképzeléseit. Ez a jövő évi költségvetés egyik sarokpontja. A döntés értelmében 1990-ben átlagosan 35 százalékkal növekednek a lakbérek, valamint az építési kölcsönök kamatai. A kormány eredetileg átlagosan 50 százalékkal akarta csökkenteni a lakásvásárlási kamatok állami támogatását, s ugyancsak átlagosan 50 százalékos lakbéremelésre készült az állami bérlakásoknál, hangoztatva, hogy ezt differenciáltan képzeli el. A vitában felszólaló képviselők sorban hírt adtak különböző érdekképviseleti, szakszervezeti testületek és a lakosság tiltakozásáról. A Magyar Szocialista Párt parlamenti szóvivője pedig elutasította a kormány eredeti tervét. Németh Miklós emiatt bejelentette: lemond az MSZP elnökségében viselt tisztségéről. Békési László pénzügyminiszter tételesen elsorolta, milyen távlati előnyöket és közvetlen gondokat fog a költségvetés - elfogadása esetén - jelenteni. Az infláció 20 százalék lesz, de kézben tartható, míg a költségvetés elutasításának következménye három számjegyű, vágtató infláció lenne. Lesz munkanélküliség, a költségvetést elfogadva 50-60 ezres, míg azt elutasítva lenne szerinte 500- 600 ezres is. A költségvetést megszavazva biztosítható a még elfogadható árukészlet, ellenkező esetben áruhiány, a feketepiac elszabadulása és jegyrendszer várna Magyarország lakóira. Az életszínvonal - mondta Békési László - stagnálni fog, viszont nem zuhan 15-20 százaléknyit. Mindent öszszevetve ez a költségvetés egy reális válságmenedzselés alapja lehet. „Nincs más út és nagyon keskeny ösvényen kell haladni” - mondta Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, s erre a kényszerpályára az általános vélekedéssel szemben nem csupán a Nemzetközi Valutaalap diktátuma, hanem a régóta felgyülemlett gazdasági problémák szorítják az országot. A jövő évi gazdaságpolitikai programnak négy kiemelt pontja van. Az egyik a KGST-együttműködés kritikus felülvizsgálata, és szükség és lehetőség szerinti visszaszorítása, illetve hatékonyabbá tétele. Hasonlóképpen nélkülözhetetlen a magyar gazdaság külső finanszírozhatóságának biztosítása, valamint az infláció kezelése. A Tervhivatal elnöke elismerte azoknak a képviselőknek az igazát, akik szerint a magyar gazdaság jelenlegi gondjai abból adódnak, hogy a központi irányítás már nem működik, a piac pedig még nem fejti ki kívánt hatását. Az emiatti szociális megrázkódtatások mérséklése jelenti a kormány gazdaságpolitikai programjának negyedik fő kérdéskörét. Az új év - ahogy az már az utóbbi években sajnos Magyarországon megszokottá vált - ismét jelentős áremelkedésekkel kezdődött. Legelsőként az élelmiszerek lettek drágábbak, de jelezték: egyebek között a szolgáltatások, a közlekedés és az energiahordozók is többe kerülnek majd az idén, mint tavaly. A magyar költségvetés nem tudja és nem is kívánja a jövőben érvényesíteni a központi ártámogatás rendszerét. A több milliárd forintos ártámogatás megszüntetésével január 8-tól a szabadáras termékkörökbe kerülő tejtermékek és pékáruk árai átlagosan 25 százalékkal emelkedtek. Egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej például 12,90 forint helyett 18,20 lett. Egy zsömle, kifli a korábbi 1,30 fo-A parlament végül elfogadta az 1990. évi költségvetést, és úgy határozott, hogy március 16-án feloszlatja önmagát. Amint azt az ideiglenes köztársasági elnök, Szűrös Mátyás kihirdette, a parlamenti választásokat 1990. március 25-én, vasárnap tartják. rintról 1,70 forintra emelkedett. A fehér kenyér kilója 12 forintról 14,80-ra drágult. Az élelmiszerboltok általában 13 százalékot nyernek a kereskedelmen, ez az úgynevezett „árrés” azonban ezután sem lesz jó üzlet számukra: ennyi haszon nem fedezi a költségeket. Ezért előfordulhat, hogy bizonyos cikkek tekintetében ahány bolt, annyiféle árral találkozhatunk a jövőben. Többe kerülnek a húsok és a húskészítmények is: átlagosan 32,2 százalékos az áremelkedés. Ezen belül a marhahúsok 30 százalékkal, a sertéshúsok 42,6 százalékkal drágultak. Egy kiló sertéscomb immár 250 forint, egy kiló gulyásnak, pörköltnek való marhalábszár pedig 180 forint. A külföldi magyarság segítségét is kérik Világháborús emlékműveket emelnek A kis és nagy települések sokáig elhalványult azonosságtudatának erősödését is mutatja, hogy országszerte megindult az olyan emlékművek felállítása, amelyek a szűkebb pátria második világháborús emberveszteségét kívánják számba venni, a harcokban, a deportálásokban meghaltak emlékét akarják megörökíteni. E sort három újabb kezdeményezés gyarapítja. Szendrőládon (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) márványtáblába kívánják vésni a háborúban elpusztultak nevét. A községben lévő két felekezet: a római katolikus és a református a harmadik, a zsidó felekezet áldozatairól is Minden drágul... Ismét emelkedtek az árak