Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1980-06-15 / 12. szám

MÚLTUNK. TÖRTÉNELMÜNK 23 Az iglói öregdiákok 1928-ban, a harmincéves érettségi találkozó ünnepi vacsoráján Gábor Viktor reprodukciói VEZÉRCSILLAG: A BECSÜLETESSÉG Arany János, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc vagy éppen Kos­suth Lajos még egészen bizonyo­san nem érettségizett. Egyszerűen azért, mert Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1850-ben rendeleti úton életbe léptetett „Organisationsentwurf’, az oszt­rák császárság közoktatásügyé­nek megreformálására készített tervezet tette kötelezővé. Az „Entwurfban” érettségi füg­gelékül közölt megjegyzések egyebek között megfogalmazzák azt a Magyarországon mindmáig eleven kérdést: nem az egyete­meknek kellene-e a bebocsátást kérő hallgatókat megvizsgálniok? A fő ellenvetésük, hogy „...a gimnáziumok - minthogy az évek során át ismerték a tanulók eddi­gi teljesítményeit valamennyi tantárgyban - már bizonyos elő­zetes ítéletet visznek a vizsgára, ami könnyebbé és biztosabbá te­szi azt”. S egy másik aggodalom az egykori „függelékéből másfél száz esztendő múltán is elevenen hat: „nem fajul-e az érettségi puszta emlékezeti teljesítménnyé, s nem válik-e mintegy felső ha­tárrá az iskola munkájában”? A választ abban összegezik, hogy a vizsga követelményei „nem a gimnáziumi ismeretek legmagasabb csúcsait írják elő, hanem a tudás szilárd törzsanya­gát, ebben azonban nem holt tu­dást kívánnak, hanem az ismere­tek élő feldolgozását”. Ezért - szerintük - a gimnáziumok az ok­tatásban nem fognak megrekedni az érettségi követelményeinél. Erre aztán később is nagyon eredményesen törekedtek. A haj­danvolt érettségi írásbeli vizsgák tételei szolgálnak rá tanúbizony­ságként. „Az erény az igaz bol­dogság eszköze, s alapja.” Ez volt a címe az 1852-ben írt magyar érettségi értekezésnek. A szabad­ságharc leverését követő évtize­dekben a magyar tételekben tük­röződik a politikamentességre való kifejezett tanügyi törekvés. Figyeljük a további tételcímeket: „Életünk legbiztosabb vezércsil­laga a becsületesség! - Vallásos műveltségre törekedjél! - Mi hasznára van az embernek, hogy a jövő nincs feltárva előtte? - Az öngyilkosságot menteni nem le­het! - Mi volt a magyarnak Má­ria Terézia?” Az érettségi előtörténete ha­zánkban az 1883. évi XXX. tör­vénycikkel lezárul. Addig - több mint három évtizeden át - a ma­gyar iskolák hallgatólagosan to­vábbra is az osztrák „Entwurfot” - illetve a nyomában kialakult honi gyakorlatot - vették alapul. De olyanok is akadtak, amelyek még jóval később is nyíltan az osztrák szabálykönyv alapjára helyezkedtek. Az első magyar érettségi utasítás csak 1884-ben jelent meg... CSAK BALLAGÁS ÉS BANKEU? Évtizedekig az volt a fő kérdés: ki jut el az érettségiig? Ötvenkét­­ötvenhárom évvel ezelőtt, az 1937—38-as tanév végén például

Next

/
Oldalképek
Tartalom