Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-15 / 2. szám

8 KRÓNIKA

A környező országok magyarlakta vidékein ugyancsak különös erővel jelentkezett a szabadságért, demokráciáért felkelt romániai népek iránti rokonszenv, együttérzés, szolidaritás. A pozsonyi író. Dobos László így beszélt erről: „Először esik meg a magunk emlékezete szerint, hogy autókaravánok húznak a Felvidékről Erdély felé. Jó lenne, ha követné a miénket még sok-sok karaván, hogy az emberi tisztesség, a másik ország szeretete, tisztelete legyen a határ, fegyverek és kordonok nélkül."

A tizenhét dugig rakott kamion, autóbusz és teherautó átjutása a biharkeresztesi magyar-román határon nem tartott annyi ideig, mint korábban egyetlen személyautóé. Pedig vagy száztonnányi élelmet és ruhaneműt hoztak Pozsonypüspökiből, Csenkéről, Vajasvatáról, Somorjáról, Léváról s még számos nyugat-szlovákiai településről. A járműveken a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (a Csemadok), a Vöröskereszt és a Magyarok Világszövetsége ragaszai, címkéi láthatók. Az utóbbi szervezet segített a magyarországi átkeléssel járó formaságok intézésében. Néhány képviselőjük csatlakozott is a konvojhoz, egy kis buszra való - vagy kétezer kötetnyi - magyar könyvvel.

A Magyar Vöröskereszt határörsi kirendeltségén több jó tanáccsal is szolgálnak. A legfontosabb: ne a központban előzetesen megadott helyre vigyük az értékes szállítmányt, mert a legfrissebb hírek szerint több esetben találkoztak piacokon az oda került élelmiszerrel. Kolozsvári címet kapunk, mellé pedig hat rendszámot, elkerülendő autókét:

1. Gyerővásárhelyre is jutott némi segítség

2. Kézről kézre vándorolnak a száztonnányi küldemény csomagjai a kolozsvári sportközpontban

3. Zászlóbontás - még Magyarországon

4. Dobos László pozsonyi író is elkísérte a nyugatszlovákiai konvojt

A SZERZŐ FELVÉTELEI