Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-01 / 11. szám
TETTEIKRŐL ISMERNI MEG ŐKET 59 Ők változatlanul nemesi származásúak, míg a tagság mintegy kétharmadát kitevő magisztrális lovagok nagymesteri felmentéssel nyerhetnek felvételt, mivel általában nem nemesi származásúak, így tehát jelenleg a rend szervezeti felosztása a következő: az első a szerzetesi, a második az engedelmességi lovagok osztálya, akiknek létszámát a rendi alkotmány legfeljebb háromszázötven főben állapítja meg. Ez is nemesi kategória. A harmadik osztályba tartoznak a tiszteletbeli lovagok, a magisztrális lovagok és a donátusok. A magyar szövetségben tiszteletbeli lovag lehet az, akinek nemessége mind a négy nagyszülője vonalán legalább kétszáz esztendőre visszavezethető. A magyarokra érvényes a külön felmentés, hogy akinek apai ági nemessége 1526 előtti magyar nemesség, az kizárólag az apai ág alapján tiszteleti lovagként felvehető a Rendbe. A magisztrális lovagoknál a nemesi származás nem feltétel, de egyházilag törvényes, katolikus házasságból kell származniok, és előzetes tevékenységgel érdemessé válniok a felvételre. Utóbbiak teszik ki ma a rendtagság zömét. További kategória a donátusoké. A donátus rendtag, de nem lovagi ranggal, jelvényéről a máltai kereszt felső szára hiányzik. A Rend tagjai között fontos szerepet töltenek be a káplánok. Feladatuk a tagság lelki gondozása. Végül megemlítendők még a Rend különleges érdemeket szerzett hölgytagjai is. A magyar szervezet újjászületése A Rendet Árpád-házi királyaink nagy becsben tartották, és adományok, kiváltságok sokaságával tisztelték meg. Az Árpádok és Anjouk uralkodása alatt élte a Rend fénykorát Magyarországon, amikor országszerte temp-1. Dr. Kállay Kristóf, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke, a Máltai Lovagrend vatikáni nagykövete 2. Dr. Fáy Gedeon, a johannita tagozat kommendátora 3. Dr. Piazza Péter, engedelmességi lovag lomai, kolostorai, ispotályai, és ami a legfontosabb, hiteles helyei voltak. Utóbbiak a mai kor közjegyzőségeinek feleltek meg, s mivel a lakosság nagy többsége nemcsak jogismerettel nem rendelkezett, de írni sem tudott, így ezek az államélet és a közigazgatás fontos tényezői voltak. Az 1526-os mohácsi katasztrófa és a török uralom a kegyelemdöfést jelentette a magyar rendtartomány számára. A máltai és a protestáns johannita tagozat csak a két világháború között szerveződött újjá hazánkban. Mire azonban sor kerülhetett volna a Rend célkitűzéseinek megfelelő, nagyobb arányú gyógyító, segélyező tevékenységre, bekövetkezett az 1945-ös összeomlás, amely egy időre maga alá temette a Rend hazai szervezetét is. A külföldre került magyar máltai és a johannita lovagokat a háború utáni években szervezték szövetségekbe, és az osztrák nagyperjelséggel közösen végrehajtott első nagyobb akciójuk az 1956-os forradalom menekültjeinek segélyezése volt. A szeretetszolgálat Az 1956-os segélyakció után hosszú ideig szó sem lehetett Magyarországra irányuló szervezett máltai vagy johannita segítségről. Ami nem jelentette azt, hogy ne jutottak volna el akár a legkeményebb időkben is egyéni küldemények a hazai rászorulókhoz. Az elmúlt hét évben a segélyezés fokozatosan nagyobb méreteket öltött, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az időközben az európai átlag alá süllyedt magyar egészségügy támogatásra szorul. Ez a növekvő támogatás már nem maradhatott titokban az állami-politikai szervek előtt sem, és ezt a nyílt titokként közszájon forgó értesülést megerősítette von Schmettau gróf is, aki a német máltai segélyszervezet megbízásából a romániai forradalom idején azért utazott Magyarországra, hogy segítséget nyújtson a küldemények összehangolása, továbbítása terén a magyar szerveknek.- Azt hiszem, a magyar állam ezt a dolgot korábban eltűrte, és
