Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-01 / 11. szám
20 PÁLYÁZAT cm Küldjön egy képet é$ egy történetet1 címmel hirdettük meg pályázatunkat. Célunk az, hogy olvasóink segitsegevel bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért 500 forint értékű könyvjutalmat küldünk. Az a rodostói ház... Huszonhat éves fiatalasszony vagyok. Magyar anyától és török apától születtem Törökországban. Nagyszüleimtől tanultam magyarul, főleg a nagyapámtól, Lukácskó Páltól, aki Törökországban élt, és a legtiszteltebb, legdrágább magyar emberek közé tartozott. Gyermekkoromtól fogva inkább magyarnak érzem magam, mint töröknek, és ezt a jóleső érzést a nagyapámnak köszönhetem. Számomra a magyar zene mindmáig a legszebb, Magyarország pedig a legszebb ország a világon. Nagyon jól ismerem a magyar konyhát, sokat olvasok magyarul, és majdnem minden évben „hazautazom”. Szeretném tökéletesebben megtanulni a magyar nyelvet, de sajnos itt sem magyar iskola, sem magyar társaság nincs. Mivel magyarul írni és olvasni tudok egy kicsit, marad a levelezés. Tekirdag, vagy ahogy a magyarok ismerik: Rodostó a Márvány-tenger partvidékén, Isztambultól 135 kilométerre fekszik. Itt élt száműzetésben II. Rákóczi Ferenc fejedelem haláláig, 1735. április 8-áig. Bujdosó társaival együtt élvezte a szultán hatalmi érdekekkel átszőtt - hol hidegebb, hol melegebb - vendégszeretetét, védelmét. Rákóczi fejedelem házát 1968-ban rendezte be emlékmúzeumnak a Magyar Nemzeti Múzeum. A kiállításon tanulmányozhatjuk a török-magyar történelmi kapcsolatokat és az 1703-1711. évi Rákóczi-szabadságharc magyar-török vonatkozásait. Az épület második emeletén II. Rákóczi Ferenc életének és függetlenségi harcának emlékanyagát láthatjuk. Az előtérben jellegzetes kuruc fegyvereket mutatnak be: szuronyos, kovaköves puskát, hegyes tőrt és szablyát, láncos golyót és a lovasság előnyomulásának megakadályozására használt rohamtövist. Az emlékanyagot az ónodi országgyűlésen 1707-ben elfogadott kuruc hadiszabályzat, a Regulamentum universale egészíti ki, amely a kuruc hadszervezést és hadellátást szabályozta. Hatalmas térképen szemlélhetjük a kurucok győ-Rákóczi saját kezű alkotása, a híres karosszék Mikes Kelemen emléksarka
