Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-01 / 11. szám
KRÓNIKA II DÖNTÖTT MÁR? Mert ha még nem, a tizenhat, húsz év közötti fiatalokat nagyszerű nyaralásra várja a Duna-Tisza közén a gerébi Kastély Szálló. Uszoda, tenisz, lovaglás, színvonalas programok! Turnusok: I.: július 28.-augusztus 6. II.: augusztus 16-25. Érdeklődés, jelentkezés: Magyar Világ Kft. 1068 Budapest, Benczúr u. 15. Telefon: (36-1) 122-2421 122-5616 Telex: (22) 3317 Telefax: (36-1)122-2421 Cél: a kulturális autonómia Kárpátalján is lehetséges missziós munka Zsúfolásig megtelt a Magyarok Világszövetségének tárgyalóterme a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének sajtótájékoztatóján. Újságírók, pedagógusok és különböző kulturális intézmények vezetői hallgatták érdeklődéssel a KMKSZ elnöke, Fodó Sándor tartalmas beszámolóját a kárpátaljai magyarság életének alakulásáról és a KMKSZ munkájáról. A szövetség nyíltan politizáló szervezet. Számtalanszor reagáltak az erdélyi eseményekre, részt vettek a Munkács melletti radarállomás építése elleni tüntetésen, konferenciát rendeztek a negyven évvel ezelőtt ártatlanul elhurcolt kárpátaljai magyarok emlékére. Győzelemnek tekintik a választási eredményeket, hiszen minden közéleti fórumon jelen vannak. Legsúlyosabb gondként az iskolák helyzetét, a tanár- és lelkészhiányt említették. Sokan vállalkoznak távoli missziós munkára, - mondta Fodó Sándor pedig itt a szomszédban is komoly missziót tölthetnének be a pedagógusok és a lelkészek, ha rövidebb-hosszabb időre elmennének a kárpátaljai magyarok közé. Az eredmények közül az óvodahálózat kiépítésének és a Feiső-Tisza vidéki magyar szórvány (Kőrösmező, Rahó, Huszt) magyar nyelvű oktatásának beindítását emelték ki és a kétnyelvű feliratok szaporodó voltát. Szeretnék egész Kárpátalját nemzetiségi megyévé nyilvánítani, ahol a ruszin mellett egyenrangú nyelv lenne a magyar is. Véleményük szerint a kulturális autonómia megvalósítása lenne az igazi megoldás. A KMKSZ megalakulása óta szoros kapcsolatban van az MVSZ-szel, sok segítséget kaptak, kölcsönösen látogatják egymás rendezvényeit. Dupka György bejelentette, hogy az általa összegyűjtött börtönverseket, imákat (börtönökből, koncentrációs táborokból) az MVSZ segítségével a közeljövőben megjelentetik. Z. K. A jognak asztalánál Az egykori elítéltek rehabilitálása „Tiltott határátlépésért 1950-ben két év hat hónapi börtönbüntetésre ítéltek - írja egyik belgiumi olvasónk. - Miután letöltöttem a büntetésem, nemhogy szabadultam volna, hanem újabb öt évre elítéltek. 1956 szeptemberében feltételesen szabadon engedtek 1957 márciusáig. Mivel még februárban sem kaptam meg a végelbocsátást a börtönből, attól tartottam, hogy a hátralévő tizennyolc hónapot majd le kell töltenem. Ezért hagytam el 1957 februárjában Magyarországot. Ma már nyugdíjas vagyok és szívesen visszatérnék látogatóba Magyarországra, ahol azóta sem jártam. A kérdésem csak az: mehetek-e nyugodt szívvel most, hogy megváltozott a politikai rendszer? Az is érdekelne, hol és hogyan kérhetem, hogy rehabilitáljanak.” Olvasónk kérdését dr. Antal Imre jogtanácsosnak, a Pénzintézeti Központ igazgatójának továbbítottuk.- Mindenekelőtt szeretném megnyugtatni a levélírót, semmi akadálya nincs hazatérésének. A tiltott határátlépésért és a jogellenes külföldi tartózkodásért elítéltek büntetése ugyanis már korábban is, öt év múltán elévült. Az Országgyűlés pedig nemrég azt is kimondta, hogy rehabilitálni kell azokat, akiket a népfelkelésben való részvétel miatt Ítéltek el. Itt megjegyezném, hogy a népfelkelésben való részvétel tulajdonképpen soha nem volt jogilag büntetendő cselekmény, éppen ezért a perek többsége úgynevezett „koncepciós per” volt, amelynek során gyilkossággal vádolták meg az elitélteket.- Mit tehet az, aki még ezek után is bizonytalan, hogy jöhet-e Magyarországra vagy sem ?- Egyrészt, ha valaki - már nem lévén magyar állampolgár - vízumot kér és kap Magyarországra, akkor ez azt jelenti, hogy nyugodtan beutazhat az országba, nincs mitől félnie. Másrészt, ha az illető olyan országban él, amelyikkel már nincs vízumkényszer, akkor kérheti magyar útlevelét is a magyar külképviseletnél, amely ugyancsak szabad ki- és beutazást biztosit. Az útlevélhez két igazolványképre és a magyar állampolgárságot igazoló okiratra van szükség. Hogy pontosan milyen okiratot fogadnak el erre a célra, azt érdemes megérdeklődni a külképviseleteknél, mert az anyakönyvi kivonattól a keresztlevélig sok minden igazolás megfelel, de hogy mikor melyik, az a konkrét esettől függ.- Visszatérve az előző kérdésre. Előfordulhat, hogy egy magyar származású külfölditől megtagadják a beutazási engedélyt?- Természetesen minden külképviseleten - és nemcsak a magyar külképviseleteken - létezik egy „tiltó lista”. Ezeken szerepelnek azok, akik súlyos bűncselekményt követtek el, akik az állambiztonságot és a közrendet veszélyeztetik, továbbá azok, akik rendezetlen, bűnöző életmódot folytatnak, valamint azok, akiket a vámszabályok súlyos megsértése, kábítószer-csempészés, illetve különböző bűncselekmények, például cserbenhagyásos gázolás miatt a közelmúltban kiutasítottak az országból.- A jogtalanul elítéltek azonban nemcsak magyar beutazási engedélyre vágynak, hanem elégtételre, amiért elítélték őket. Sokan megelégednének egy olyan papírral, amely hivatalosan igazolja vétlenségüket.- Természetesen a büntetlen előélet alóli mentesítést is kérni lehet. A kérelemmel ahhoz a bírósághoz kell fordul ni, amelyik annak idején az ítéletet hozta. Á. É.
