Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-06-01 / 11. szám
POSTALÁDÁNKBÓL 5 Mi, uruguayi magyarok szívből támogatjuk az otthoni demokratizálódást. Joggal, mert mi - katolikusok, reformátusok és magyar ajkú zsidók - mindig demokraták voltunk. Nem kis részt ezért is vállaltuk az emigrációt. A második világháború alatt a szövetségesek számára gyűjtöttünk, de felléptünk fogadott hazánkban, Uruguayban is a diktatúra ellen, a demokrácia védelmében. A 13 ezres uruguayi magyar emigráció keserű, de nemesítő iskolát járt ki otthon, de itt is. Fájdalommal értesültünk éppen ezért arról, hogy az egykori kormánypárti tisztségviselők ellen folyó kampány keretében egyes ellenzéki képviselők megkísérlik kétségbe vonni Major László nagykövet úr integritását, politikai hitvallását és demokratikus érzelmeit. Hadd mondjuk el, hogy Major László úr, felesége és három gyermeke 1987 augusztusában érkezett hozzánk, Montevideóba. A nagykövet úr, felesége és fiai rövid időn belül közösségeink kedvenceivé lettek. Nem véletlenül: a nagykövet úr és kedves felesége is a spanyol nyelv és irodalom avatott professzorai. Államelnökünk, Julio Maria Sanguinetti - a mi legnagyobb büszkeségünkre - követünk szép kasztíliai beszéde feletti csodálatát fejezi ki. De nem is ez a legfontosabb. Több elődjétől eltérően, Major nagykövet úr első percétől fogva összehozta a különböző magyar egyleteket, és fogadásain olyan emberek találkoztak össze, akik különben szociálisan évtizedek óta nem látták egymást. Amikor talán még Magyarországon nem is volt divatban, a követ úr vezette be azt a nemes hagyományt - eljárván a köztársaság elnökénél és Montevideo főpolgármesterénél is -, hogy március 15-ét az Ejido út menti Kossuth Lajos téren ünnepeljük meg együtt, mi montevideói magyarok. Soha anynyit nem szerepelt kis honunk az uruguayi televízió csatornáin, mint abban a másfél esztendőben, amikor Major úr volt a mi követünk. Amikor követ urunk hazatért, hogy otthon szolgálhassa a magyar megújulás ügyét, a pápai nuncius úr és a diplomáciai testület ezüst emléktálat szavazott meg neki. Az itteni külügyminisztérium az 1987-es év legjobb itt akkreditált nagykövetének választotta meg titkosan. Adja Istenünk, hogy kis hazánk mindenhol ilyen képességű emberekkel képviseltethesse magát! THEODOR ANTAL a Magyar Katolikus Egyházközség alelnöke GÁL LÁSZLÓ a Magyar Otthon alelnöke GUTFREIND LÁSZLÓ az Uruguayi Magyar Zsidó Hitközség főtitkára VARGA ÁRPÁD az Uruguayi Magyar Kultúrközponl elnöke A szerkesztő megjegyzése: Bizonyára az itt közölt levélnek is köszönhetően, Major László úr nagyköveti kinevezést kapott az Argentin Köztársaságba. Reméljük, hogy széles körű tapasztalataival jelentős előrelépést eredményez a magyar-argentin kétoldalú kapcsolatok építésében is. A Magyar Hírek negyedik számának postarovatában Josef Sandtner úr Seeheimből (NSZK) kérdezte, hogy honfitársak alatt kiket értsen? Nos, az én véleményem az, hogy e megszólításnál honfitársnak érezzék mindazok magukat, akik ezt így érzik. Sajnálatos, hogy annak idején J. S. urat kitelepítették. Ez nem kizárólag a magyar nép szabad akarata volt. A magyar nép és ország nem volt a nagy szerencsétlenségben olyan szerencsés, mint a német nép és országa. A német népnek lehetőséget adtak, a történelmi nagy bűnét megbocsátották, s a győztes hatalmak a kezdeti bosszú helyett humánus eljárást alkalmaztak. Magyarország nem lett szabad. Nem kapott Marshall-segélyt. Én magam is meghökkentem akkor. Én magam is német származású vagyok, egy jó nevű család sarja (Eisenbarth). De magyarul érzek. Német második hazámnak hálával tartozom, hogy befogadott és lehetőséget adott egy szebb életre, bár sokat kellett dolgozni. A német kultúrát ugyanúgy beszívtam magamba, mint a magyar kultúrát. Dupla birtokos vagyok, két nyelvvel, és egyik nem zárja ki a másikat az érzelemben. SÁNDOR EGEI EISENBARTH OFFENBACH-M., NSZK 1990. januári első számukban olvastam, hogy a magyar püspöki kar elhatározta: „...II. János Pál lelkipásztori látogatásának emlékére Regnum Marianum elnevezésű templomot építenek Budapesten...” Véleményem szerint ez az elhatározás nem fogadható el sem erkölcsi, sem szociális szempontból. Mint nagyon jól tudjuk, van elég templom Magyarországon. Hogy a templomépítés sokba kerül, azt nem kell hangsúlyoznom. Ugyanakkor vannak tízezrével családok, nem is mondva nyugdíjasok, akik nagyon szűkös körülmények között laknak. Hogy a magyar nép száma még mindig csökken, annak egyik oka a borzalmas lakásviszony. Ha az egyházat őszintén érdekli a magyar nép sorsa és jövője, akkor a templomra szánt kiadást fektesse be egy jóléti alapra, melynek a fő célja lenne a lakásépítés. DR. MIHÁLYI LAJOS FOREST RANCH. CA, LSA FELHÍVÁS Megkezdődött a hadirokkantak érdekvédelmi szervezete, a Magyar Hadirokkant Szövetség szervezése. Kérjük azon hadirokkantakat és hadiözvegyeket, akik tagjai akarnak lenni a most alakuló szövetségnek, jelentkezésüket küldjék el levélben - a név és a cím feltüntetésével - az alábbi címre: Hadirokkant Szövetség, 1509 Budapest, 119 Pf. 53. LEVELEZNE 25 éves magyar lány vagyok. Leveleznék külföldön élő fiatalokkal magyar nyelven. Antal Ildikó, 2800 Tatabánya, II., Erdész u. 4. I. 3. Középkorú honfitársnő szívesen levelezne 45-60 éves, független emberekkel vagy házaspárral, magyarul. Sok minden érdekel. Kölcsönös szimpátia esetén cserelátogatás is lehetséges. Kováts Gizella, Rundradiogatan 6. 1 1/2 Tr. 42135 V; Frölunda, Svédország. A Kolozsvár és Nagyvárad közötti Ketesd nevű községben élek, 32 éves vagyok. Szeretnék barátokra lelni távoli magyarok körében, s levelezni velük egyházunkról - református vagyok -, lelki dolgokról. Máté Piroska, 4736 Tetisu No. 31. Judetul: Salaj, Románia. 17 éves tanuló fiú levelezne olyan emberekkel, akik elméleti segítséget tudnak nyújtani későbbi brazíliai útjához. Tóth András, 5008 Szolnok, Radnóti M. út 9. Festőművész férjem menedzsere vagyok. Leveleznék a képzőművészetet és Bartók Béla zenéjét kedvelő, vagy zenéje terjesztését hivatásának tekintő külföldi magyarokkal. Tanulok és leveleznék eszperantóul, németül, franciául is. Prohászka Antalné, 5052 Újszász Pf. 21. Középkorú, kétgyermekes család őszinte levelezését és szeretetét nyújtaná idősebb, idegenbe szakadt házaspárnak vagy egyedülálló, társalkodásra vágyó hazánkfiának, mély baráti kapcsolat szellemében. Horváth Csaba, 1073 Budapest, Dohány u. 69. II. 1/C
