Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 10. szám
KÉZFOGÁSOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 61 tő Erdélyi Szövetség céljairól, eddigi munkájáról az egyik társelnököt, Pomogáts Béla irodalomtörténészt kérdeztük:- Az Erdélyi Szövetség elsődleges céljául azt tűzte ki, hogy az erdélyi magyarság önrendelkezését, helyzetének javítását szolgálja. A szövetség szervezésében indult el például 1989 tavaszán az az angol nyelvű levéláradat Genfbe, az ENSZ Nemzetközi Emberjogi Bizottságához, amelynek következtében aztán napirendre tűzték a romániai magyar kisebbség helyzetének megvizsgálását. Még tavaly ősszel felvettük a kapcsolatot az Erdélyi Világszövetséggel, az Amerikai Erdélyi Szövetséggel, az Amerikai Magyarok Szövetségével, a Nyugat- Európában működő Erdélyi Szövetséggel és a Nyugat-Németországban tevékenykedő, Erdélyből áttelepült szászok szövetségével. Olyan megállapodást kötöttünk, amely föderáció keretében próbálja összefogni Erdély népeit és kultúráit egy önkormányzatokra épülő egység megvalósítására - legalábbis szellemi értelemben, hiszen a mai Romániában politikailag ez csak távlatokban képzelhető el. Az Erdélyi Szövetségnek nagy szerepe volt Bush amerikai elnök magyarországi látogatásakor az Országház előtti demonstráció és egy Erdély melletti tüntetés megszervezésében. Átnyújtottunk az amerikai elnöknek egy, az erdélyi magyarság helyzetével foglalkozó petíciót is. Több alkalommal juttattunk el memorandumokat és nyilatkozatokat a nemzetközi sajtófórumokhoz. A külföldi sajtóakciókban segítségünkre volt az Erdélyi Világszövetség, közelebbről annak egyik, Brazíliában élő vezetője: Zolcsák István társelnök, a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja, valamint a Bécsben székelő Európai Népkisebbségek szervezete, s különösen Éva Maria Bárki ügyvédnő.- Itthon - folytatja Pomogáts Béla - közreműködtünk a magyar értelmiségi szervezetek felhívásaiban, követelve az erdélyi magyarság helyzetének rendezését. A romániai forradalom győzelme után pedig nyílt levélben fordultunk a román értelmiség-Kolozsvárott ma is áll Mátyás királyunk szülőháza hez, melyben sürgettük a kapcsolatok új alapokra helyezését.- Úgy tűnik, mindezek ellenére mégsem sikerült igazán hatékony erővé válniuk. Nem gondoltak-e arra, hogy párttá szerveződjenek? Akkor feltehetően nagyobb visszhangja lett volna tevékenységüknek, nem szólva arról, hogy anyagi lehetőségeik is bővebbek lehetnének.- Kaptunk biztatásokat, hogy alakuljunk Erdélyi Párttá. Ilyen néven működött is 1940-44 között egy párt, amelynek elnöke Teleki Béla volt. Nekünk viszont az a meggyőződésünk, hogy az Erdélyi Szövetségnek olyan társadalmi szervezetnek kell lennie, amely szerepet játszik ugyan a politikai életben, de független minden párttól. Mi mindazokkal - így a különböző pártokkal is - hajlandóak vagyunk a közös cselekvésre, akik vállalják a felelősséget az erdélyi magyarság sorsáért. Véleményem szerint Romániában annyira súlyos a helyzet, Mindazok, akik érdeklődéssel kísérik az Erdélyi Szövetség munkáját, vagy szeretnének bekapcsolódni tevékenységükbe, a következő címre írjanak: Erdélyi Szövetség, Budapest, Pf. 369 H-1445 Pénzbeli adományaikat, segítségüket a következő számra küldhetik: OTP V. kerületi fiókja 508-13.240-4 hogy ez megköveteli minden magyarországi erőnek, szervezetnek, intézménynek és pártnak a helytállását. Természetesen vonatkozik ez a nagyvilágban szétszórtan élő magyarság szervezeteire, az MVSZ-re, az Anyanyelvi Konferenciára is. Én az Erdélyi Szövetség társelnökeként kerültem az MVSZ választmányába, tehát ilyen módon is közvetlen a kapcsolat a két szövetség között. Annak sem látom akadályát, hogy az Erdélyi Szövetség jogi személyként belépjen az MVSZ-be.- A nyugati közvéleményben sokan áldozatai annak a román propagandának, amely a magyarokat teszi felelőssé a magyar-román ellentétekért. Mit tehet e tekintetben az Erdélyi Szövetség?- Egyedül semmit, csakis a nyugati magyar szervezetekkel összefogva. A nyugati magyar értelmiség egy része neves egyetemeken, kutatóintézetekben, újságoknál, különböző politikai fórumokon dolgozik, jelentős szerepet játszik a politikai, egyházi és tudományos életben. Ezekben a nehéz időkben át kell érezniük azt a felelősséget, hogy ők egyben a magyar nemzet követei a nyugati világban: vállalkozzanak - számos képviselőjük szerzett már ebben érdemeket - a nyugati közvélemény, politikai élet felvilágosítására, a téves képzetek eloszlatására, az évtizedek óta áramló magyarellenes agitáció és propaganda helyreigazítására. A magyar emigrációnak nagy szerepe lehet abban is, hogy szervezze az erdélyi magyarok és a nyugati világ közvetlen kapcsolatát: meghívások, ösztöndíjszerzések, anyagi támogatások, személyes kötődések kiépítésének formájában. Ha a magyar kisebbség Erdélyben is megtalálja a maga teljes emberi - egyéni és kollektív jogokra alapozott -, az önkormányzatra és az önrendelkezésre épuwbfejlődésének a lehetőségét, akkor, csakis akkor beszélhetünk demokráciáról 'Európának ebben a régiójában. Ennek eléréséért azonban minden magyar politikai és szellemi erőnek - Magyarországon és a nyugati világban egyaránt - tevékeny szerepet kell vállalnia. ZIKA KLÁRA