Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 10. szám
IS KILÁTÓ VIA GIULIA lyeket, hanem a magyarországi súlyos paphiány. Megtörtént nemegyszer, hogy a püspöki kar - amely kijelöli az ösztöndíjasokat - a legjobb akarattal sem tudott egyszerre nyolc fiatal papról Magyarországon lemondani. A mostani ösztöndíjasok Budapesten, a Hittudományi Akadémián végezték tanulmányaikat, többen doktoráltak is, s Rómában speciális szakterületeken képezik tovább magukat. Négyen a Gergely Egyetemen tanulnak, egy ösztöndíjas a Szaléziánusok Egyetemén hallgat pedagógiát, egy a Kármeliták Egyetemén lelkiséget, egy pedig a Szent Alfonz Egyetemen az erkölcstanban mélyed el.- A Pápai Magyar Intézet a jövő műhelye, a magyar katolikus egyház jelentős bázisa - mondja Ternyák Csaba. - Akik ugyanis valamikor itt tanultak, most Magyarországon az egyház vezető személyiségei. Vannak közöttük püspökök, teológiai professzorok és tanárok ugyanúgy, mint aktív lelkipásztorok, plébánosok. De túl azon, hogy szép számmal kerültek ki innen müveit, nyelveket beszélő, a hittudomány egyes részterületein is járatos papok, az intézetnek mindig volt egy másik, nagyon fontos feladata. Nevezetesen az, hogy összekötő kapocs a Vatikán és a magyar katolikus egyház között. A mindenkori rektor feladata ugyanis, hogy a Vatikánban a magyar püspöki kar érdekeit képviselje. Ez néha kisebb ügyek gyors intézését jelenti csupán, ám előfordul az is, hogy a magyar egyház életében jelentős kérdéssel kell foglalkozni. Nekem jutott osztályrészül például az, hogy a rektori teendőkön kívül Batthyány-Strattmann László boldoggáavatását szorgalmazzam. Csodavárás- Az első ítéletet 1981-ben hozta meg a kongregáció - tájékoztat a rektor úr -, s ebben kimondta, hogy a szemészorvos, „a szegények orvosa” írásaiban hit és erkölcs dolgában nem találtak az egyház tanításaival ellenkezőt. Ezzel lezárult a boldoggáavatási eljárás első szakasza, s megkezdődhetett a második szakasz, amelynek „az erények hősies gyakorlásának bizonyítása” a célja. Most szakértők elemzik Batthyány-Strattmann László életét, tevékenységét, illetve a róla szóló tanúvallomásokat. A tapasztalatokat egy könyvben összegezik, s ezt a könyvet egy újabb szakértői csoport vizsgálja. Végül a bíborosok testületé dönt arról, hogy a hősies erényekről szóló határozatot a pápa elé terjesztik-e. Sokan kérdezik, van-e remény arra, hogy 1991-ig, a pápa magyarországi látogatásáig megtörténik a boldoggáavatás. Hogy erre a kérdésre igenlő választ adhassunk, minél előbb szükség lenne egy csodára. Mégpedig a szó eredeti értelmében. A boldoggáavatásnak ugyanis az is feltétele, hogy legalább egy olyan eset történjék, amely csodának nevezhető. Például egy gyógyíthatatlan beteg, akiről már az orvosok lemondtak, imájával Batthyány-Strattmann Lászlóhoz fordul, és váratlanul meggyógyul. Ha az orvosok nem találnak magyarázatot a gyógyulásra, és a vatikáni kongregáció is kedvező véleményt alkot, akkor adják ki az úgynevezett „Super Miro”-ról szóló dekrétumot, és ezután történhet meg a boldoggáavatás. Ezért mindig arra kérem a híveket, kérjék imáikban a szemészorvos közbenjárását saját vagy hozzátartozójuk csodás gyógyulása érdekében. Ha pedig úgy érzik, hogy meghallgatásra találtak, azt lehetőleg minél előbb a szombathelyi vagy a kismartoni püspökségnek jelentsék. Ternyák Csaba végül egy tervébe is beavatott. Elhatározta, hogy szorgalmazni fogja a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló mozaik visszahelyezését a palota homlokzatára, oda ahova eredetileg készült. Politikai megfontolásokból vették le onnan az ötvenes évek végén, mondván, a Via Giulia 1. szám alatti épület elsősorban a Collegium Hungaricumé, s nem pedig a Pápai Magyar Egyházi Intézeté. Azóta szerencsére a két intézmény, a Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet között elcsitultak a viták. A legnagyobb egyetértésben, olykor közös programokkal várják közös otthonukba a magyar kultúra iránt érdeklődő vendégeket. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA
