Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-01 / 9. szám
42 ÉDES ANYANYELVŰNK HIRDETÉS Jó néhány éve ötlött szemembe a címül írt meghökkentő közlés. Délutáni lapunk híradása szerint korszakalkotó újítás várható a labdarúgásban: „műfűn rúgják majd a labdát”. Bevallom, első hallásra nem is értettem meg ezt a mondatot. Hogy mit is csinálnak a labdával, hol rúgják, hogy rúgják? S azután - egy kis segítséggel - megvilágosodott a dolog, sőt ez a nem mindennapi lelemény termékeny gondolattársításra is ösztönzött. Ilyesmikre gondoltam: ez a műfűn rúgó stiliszta télen bizonyosan hós tájat nézeget havas táj helyett, s ha lót adnak alája, akkor úgy nekibuzdul, hogy kő kőn nem marad... De félre a tréfát, nézzük meg a kérdést egy kissé szakszerűbben. A fű úgynevezett v tövű főnév. Ee-azt jelenti, hogy „toldalékos” alakjainak egy részét egy hoszszabb, v hanggal bővülő tőből képezzük. Fű - füves, füvet, fúvön, füvek, nem pedig füs, fűt, fűn, fűk. A v előtt megváltozott, megrövidült a különben hosszú ű hangzó. Tehát fű, de nem füves, fűvek, hanem füves, füvek. Hasonló módon viselkedik a tő, cső, kő, ló szavunk is: tövek, csövek, kövek, lovak. Más esetben a v előtti magánhangzó még jobban megváltozik. A hó, tó, hő, lé szavak s képzős származéka havas, tavas, heves, leves, tehát az ó helyén a, az ő, é helyén e hang lesz a v előtt. Sorolhatnánk még a v tövű főnevek különféle csoportjait, de ehelyett inkább arra a kérdésre válaszoljunk, lehetséges-e, hogy az elmondott szabály ellenére is helyes lehet néha a v tövű főnevek csonka tőből képzett alakja. Nos, itt két igen fontos igazságot kell tudomásul vennünk, mielőtt a kérdésre válaszolunk. Az egyik: a nyelvben nincsenek örök érvényű törvények, mert a nyelv, ha az emberélet során alig észrevehetően is, de állandóan változik. A másik: a nyelvi szabályok - részben az előbbi igazság következtében - sohasem kivétel nélküliek. A legtöbb szabály alól van egy vagy több kivétel, amelyet a nyelvszokás, az egész nyelvi közösség ízlése befogad, szentesít, helyesnek ismer el, nem lehet tehát ellene a „szabály” nevében kifogást emelni. Például: azt mondtuk, hogy a fű -s képzős, -n rágós, -t rágós alakja csak a hosszabb tőből képezhető, nem jó tehát ez: füs terület; hever a fűn, csak így jó: füves terület, hever a füvön, kaszálja a füvet. Es mégis, ennek ellenére is mindnyájan azt mondjuk: ígér neki fűt-fát. Lehetne persze füvet-fát is ígérni, de az már egészen mást jelent. Pontosabban azt jelenti, hogy valóságos füvet, valóságos fát ígérünk valakinek, nem pedig - eget-földet, felelőtlenül. LŐRINCZE LAJOS „AZ ETNIKUMOK SZÁZADÁBAN, a visszatekintés és a mérlegelés évtizedében, illetve a tragikusra fordult nemzetiségpolitikai viszonyok napjaiban talán nem szorul bővebb magyarázatra e köteteknek rövid ismertetése. Ajánlom őket mindenkinek, akit a nemzet, a nemzetiség gondjai vagy a történelem XX. századi fejlődésvonalai érdekelnek." írja A. Gergely András Az ö szavaival ajánljuk e könyveket JELENTÉSEK A HATÁRON TÚLI MAGYAR KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL Elemzésgyűjtemény Mészöly Miklós, Tamás Gáspár Miklós, Bibó István, R. Sülé Andrea, Regényi Emil, Törzsök Erika, Fényi Tibor, Bállá Gyula, Arday Lajos és Für Lajos korrekt körképet nyújtó írásai. Domokos Pál Péter: AZ ÉN ERDÉLYEM Élettörténet, amely élményteli bevezetés a régi hétköznapokba, művelődéstörténeti kalauz, egyházhistóriai memoár, politikai fejlődésrajz és zenetudományi adattár egyszerre. Janics Kálmán: A HONTALANSÁG ÉVEI A csehszlovákiai magyarság agresszív behódoltatásának, a fasizmus korának és az azt követő szocialista fajdiktatúrának pontos fejlődésrajza. NEM LEHET Szerkesztette: Cseke Péter és Molnár Gusztáv A cikkválogatás azt a vitát foglalja össze, amelyet Makkai Sándor író-püspök robbantott ki 1937-ben a kisebbségi létparadoxonról. Makkai László: MAGYAR-ROMÁN KÖZÖS MÚLT A két nép és a két kultúrkör egymásba épülése, párhuzamos fejlődése, különbségeik megmerevedése és ellentétekhez vezető alakulása - ok és okozat históriája. Makkai László a „hogyan lehet mégis" korszakos kérdéséig jut el, felkínálva a lehetséges magyarázatot és megoldást. Mikó Imre: NEMZETISÉGI JOG ÉS NEMZETISÉGI POLITIKA A nemzetiségi kérdés múltját és jelenét a társadalmi fejlődés hosszmetszetében vizsgáló, gyakorlati helyzetfelismeréssel és politikai érvényesítéssel kiegészítő alapmű. Für Lajos: KISEBBSÉG ÉS TUDOMÁNY A kötet kilenc éven át pihent a kiadásától visszarettenő kiadók fiókjaiban. A történelem dráma1 valósága ma már kevésbé minősítheti vakmerőnek a szerző korábbi véleményeit, amelyek mind-mind az alapos kutatómunka, a tudományos, bölcs előrelátás többnyire szomorú igazolásaivá, beteljesült jóslatokká váltak ez idő alatt. A fenti könyvek megrendelhetők a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1389 Budapest 62, Pf. 149) vagy külföldi terjesztőinél.
